Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

25. szám. 171 A bíróság elnökét a korra nézve legidősebb tagjának vezetése alatt saját tagjai sorából titkos szavazással maga választja. . A bíróság elé tartozó kérdések tárgyalásánál a rendes tagokon felül a kiválasztott póttagoknak is jelen kell lenniök. Valamelyik rendes tag akadályoztatása esetében helyébe a sorshúzás sorrendje szerint az ugyanazon csoportba tartozó egyik póttag lép. 12. §. A terhelt letartóztatásának kérdésében a nemzetgyűlés lehetőleg a vád alá helyezéssel együtt határoz. A letartóztatottat az ítélethozásig az államfoglyokat megillető megkülönböztetett elbánásban kell részesíteni. Egyéb előzetes bírói intézkedések felől a bíróság megalakulása előtt szintén a nemzetgyűlés határoz. E határozatok foganatosítása végett a szükséges lépéseket a budapesti büntetőtörvény szék mellett működő ügyészség teszi meg. 13. g, A bíróság megalakulása után a bíróság elnöke megteszi a tárgyalás előkészítése végett szükséges intézkedéseket. A bíróság tagjai közül három tagú tanácsot alakít, amelynek két tagja az íiólőbírák, egy tagja pedig a bíróság többi tagjai sorából legyen A tanács a nemzetgyűlés vád alá helyező határozatának alapulvételével egybegyűjti a tárgyalás előkészítéséhez szükséges adatokat és bizonyítékokat s e célból a bírósághoz ós más hatóságokhoz megkereséseket intézhet ; értesíti a vádlottat ós a védőt, hogy az ügy iratait nála megtekinthetik. A vádlott és a védő a tanács által kitűzött határidő alatt a tárgyalás előkészítése keretében az adatok és bizonyítékok kiegészítését vagy újabb adatok és bizonyítékok beszerzését kórheti. E kórelem felől, valamint általában a tárgyalás kitűzése előtt esetleg felmerülő minden olyan kérdésben, amely előzetes bírói intézkedést tesz szükségessé, a tanács határoz. A tárgyalásra előkészített ügy iratait a tanács összefoglaló jelentós kíséretében a bíróság elnöke elé terjeszti. 14. §. A bizonyítás felvétele nyilvános szóbeli tárgyaláson történik. A vád felől a bíróság a tárgyalás alapján titkos szavazással ítél. A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásra vagy annak egy részére nézve kizárhatja vagy korlátozhatja, amennyiben az állam biztonságának vagy közerkölcsiségnek érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A vádlott távolléte az eljárást és az ítélethozatalt nem gátolja. A bűnösség megállapításához legalább nyolc szavazat szükséges. Egyébként a bíróság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az válik határozattá, ami a vádlottra nézve kedvezőbb. Eljárását a bíróság egyebekben a bűnvádi és a polgári perrendtartás alapelveinek figyelembe vételével maga állapítja meg. 22*