Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-25. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

26. szám. ÍÖO másodelnökei, tanácselnökei és többi ítélőbirái sorából, továbbá tizenkét tagot a magyar államnak egyéb olyan független állású polgárai közül, akik nem tagjai a nemzetgyűlésnek,; az utóbb említett tagokat lehetőleg azok sorából kell választani, akik miniszteri állást viseltek. A megválasztottak a bírói tisztet vissza nem utasíthatják. 5. §• A bíróságot a nemzetgyűlés elnöke alakítja meg. Ebből a célbdl határnapot tűz ki és arra a megválasztott harminchat tagot, valamint a vádlóbiztost meghívja és a vádlottat megidézi. A vádlott védőjót is magával hozhatja. Az olyan vádlott részére, aki távollót, ismeretlen helyen tartózkodás vagy bármely más ok miatt nem volt megidézhető, ha védelméről maga nem gondoskodott, az elnök a gyakorló ügyvédek sorából védőt rendel és őt is megidézi. Ha a megválasztottat a bírói tiszt ellátásában súlyos betegség vagy más elháríthatatlan körülmény akadályozza, őt kérelmére az elnök a bírói tiszt alól felmentheti. 6. §. A nemzetgyűlés elnöke a megalakításra kitűzött határnapon a megjelentekhez kórdóst intéz, hogy nem áll-e a megválasztott tagok valamelyike a vádlottal egyeneságon vagy unokatestvérig bezárólag oldalágon rokonságban, vagy a tagok valamelyikére nézve a vádlott elítélése vagy felmentése nem jár-e vagyoni előnnyel vagy kárral, és általában nincs-e tudomásuk egyéb olyan viszonyról vagy körülményről, amely a megválasztott tagok valamelyikének, elfogulatlanságát aggályossá teszi. Ha az elnök a bejelentett rokonsági viszonyt vagy vagyoni érdekeltséget megállapítja, vagy ha a bejelentett aggályt az illető tagnak, valamint a vádlóbiztosnak ós a vádlottnak meghallgatása után alaposnak találja, az illető tagot a bírói tiszt alól felmenti. A bíróságot csak akkor lehet megalakítani, ha a bírói tiszt alól felmentettek leszámításával az ítólőbírák sorából választottak közül legalább tizennyolc tag, az egyéb polgárok sorából választottak közül pedig legalább nyolc tag van jelen. 7. §. A bíróságot a megmaradt tagok sorából tizenkét rendes és négy póttag kiválasztásával úgy kell megalakítani, hogy nyolc rendes és két póttag az ítélőbírák sorából, négy rendes ós két póttag pedig az egyéb polgárok sorából választottak közül legyen. A tagok kiválasztásánál mind a vádlóbiztost, mind a vádlottat visszautasítási jog illeti meg. Mindegyik csoportból annyi tag utasítható vissza, ahánnyal több a megmaradt tagok száma a bíróság megalakításához szükséges rendes és póttagok számánál. A visszautasítható tagoknak felét a vádlóbiztos, másik felét a vádlott utasíthatja vissza. Ha e szám páratlan, a vádlott eggyel több tagot utasíthat vissza. Nemzetgyűlési irományok. 1920—1923. I. kötet. 22