Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-24. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról

166 24, szám. nyainkat, hogy a normális békeállapot jogszabályai a

1 szükségleteket még a béke formális megkötése után is huzamosabb időn át alig fogják kielégíteni, mert az élet még ezután is aligha fog rendes medrébe egyhamar teljesen visszatérni. Ennélfogva a kormány egyidőre a békekötés után sem fogja a kivételes hatalomban foglalt felhatalmazásokat teljesen nélkülözhetni, még pedig annál kevésbé, mert ugyanezek a körülmények előreláthatólag olyan intézkedéseket fognak megkívánni, amelyeknek sürgős természete alig tűrné meg a szükséges jogszabályoknak a törvényhozás lassúbb s a viszonyok gyors változásaihoz nehezebben simuló útján esetről-esetre való megalkotását. Ezekből az okokból készült a háború esetére szóló kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról szóló jelen törvényjavaslat, amelynek részleteire nézve a következőket van szerencsém előterjesztem. Az 1. §. 1. bekezdése a kivételes hatalom időtartamát a békeszerződós megerősítésétől számított egy évre hosszabbítja meg. Föltehető, hogy ennek az egy évnek elteltével a rendes jogállapot ismét helyreállhat. A kormány nem kívánja a kivételes hatalmat hosszabb időtartamra kiterjeszteni, mint amennyire az föltétlenül szükséges és ezért nem javasol hosszabb időre szóló kiterjesztést. Ha esetleg később ez az egy év nem mutatkoznék elegendőnek, a kormánynak módjában lesz, hogy a törvényhozástól újabb meghosszabbítást kérjen. Az egy év elteltével a kivételes hatalom, hacsak a törvény útján meg nem hosszabbíttatik, meg fog szűnni. Lehetséges azonban, hogy a kivételes hatalom idejének meghosszabbítására megszabott év eltelte után is esetleg bekövetkezhető körülmények folytán még szükséges lesz a kivételes hatalom fenntartása, ami esetleg abban az időben nem lenne lehetséges, mert a törvényhozás működése akkor netalán szünetelni fog. Gondoskodni kell tehát arról is, hogy ilyen esetben a kivételes hatalom időtartamának újbóli meghosszabbítását megállapító törvény megalkotásáig is gyakorolható legyen a kivételes hatalom. Ezt célozza az 1. §. utolsó bekezdésének az a rendelkezése, hogy a minisztérium ilyen esetben a kivételes hatalmat az egy év eltelte után is a törvényhozó testület megalakulásától számított három hónapon át még gyakorolhatja. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben és rendeletekben több intézkedés van a hadviselés érdekeinek megóvásáról. A háború megszűnése után nem lehet többé szó a hadviselés érdekeinek megóvásáról, de ezekkel az érdekekkel egy tekintet alá esnek a jelenlegi rendkívüli helyzetben a belső rendnek és a közbiztonságnak, valamint a külső politikának érdekei. Ennek következtében az 1. §. 2. bekezdése kimondja, hogy ahol ezekben a törvényekben és az ezek alapján kibocsátott rendeletekben a hadviselés érdekeiről van szó, a belső rendnek és a közbiztonságnak, valamint a külső politikának érdekei ezekkel egy tekintet alá esnek. Az 1. §. 3 bekezdése ugyanolyan rendelkezést tartalmaz, mintáz 1912: LXIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdése. A 2. §. külön rendelkezést tartalmaz a kivételes hatalom alapján kibocsátott azokra s a . rendeletekre nézve, amelyek a háború alatt keletkezett viszonyokat szabályozzák. Ilyen pl, a háborúban, eltűntek holttányilvánításáról szóló 28.000/1919. I. M. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlönynek 1919. évi november hó 11. napján kelt 158. számában), amely a világháborúval kapcsolatos események következtében eltűnt egyének holtnak nyilvánítását szabályozza. Az ilyen rendeleteknek hatálya az 1. §. 3. bekezdésétől eltórőleg nem szünhetik meg a kivételes hatalom megszűnésével. A kormány ennélfogva felhatalmazást kér arra, hogy ezeket a rendeleteket,