Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-14. A pénzügyi bizottság jelentése "az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése tárgyában a ministerium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról" szóló 13. számú törvényjavaslatról
138 Í4. szám. bélyegzése különben is jelentékeny pénzhiányt okozott és így á postatakarék pénztári pénznek ugyancsak kényszerkölcsön alá vonása a közgazdasági élet még nagyobb megbénításával járt volna. A postatakarékpénztári pénznek a kényszerkölcsön alkalmával történt fel nem használását egyébként az,a körülmény is indokolja, hogy a kormány által a nemzetgyűlés elé terjesztett felhatalmazási törvényjavaslat ezeket a fizetési eszközöket államjegyekké kívánja nyilvánítani. Áttérve most már magára a törvényjavaslatra, a javaslat 1. §-ának első bekezdése a kormány azon kérelmét tartalmazza, hogy a nemzetgyűlés a hivatkozott 1.700/920. M. E. számú rendelet rendelkezéseit hagyja jóvá. Az eddig előadottak alapján önként következik, hogy a pénzügyi bizottság a javaslat e részét a nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlja, Az 1. §. második bekezdése a pénzügyi bizottság nézete által is támogatott azon tényben találja meg magyarázatát, hogy a kényszerkölcsön ezen formája számos igazságtalanságnak lehet okozója; A bizottság tehát helyesli és elfogadásra ajánlja az 1. §. utolsó bekezdésének azon rendelkezését, amely felhatalmazza a minisztériumot arra, hogy a jelen törvénnyel jóváhagyásra ajánlott rendeletét kiegészítheti, módosíthatja, tehát a rendelet merevségeit ott, ahol azt közgazdaságunk rendkívül szövevényes élete szükségessé teszi, enyhíthesse s általában az élet által felvetett helyzetekhez^ amelyek természetszerűleg nem vonhatók teljesen egységes elbírálás alá, megfelelő módon—alkalmazkodjék. A pénzügyi bizottság továbbá elfogadásra ajánlja a javaslat abbeli rendelkezését, hogy a felülbélyegzést a pénzügyminiszter méltányos esetekben a kitűzött határidő eltelte után is engedélyezhesse és hogy az utólagos -felülbélyegzésre kerülő bankjegyek összegének 25°/o-áig terjedő díjat szedhessen. (2. §.) Hasonlóképen helyesli ós elfogadásra ajánlja a törvény abbeli rendelkezését, hogy a kényszerkölcsön alapján kiállított Állami Elismer vények kamatai és a kamatok felvételéről kiállított nyugták illetékmentesek. (3. §.) Ellenben nem ért egyet a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat 4., 5. és 6. §-aiban foglalt büntető rendelkezésekkel, amennyiben azokat, figyelemmel azon nagy állami érdekekre, amelyek a felülbélyegzés és a kényszerkölcsön sikeres lebonyolításával kapcsolatosak, nem tartja elég szigorúaknak azon cselekmények megtorlására, amelyek annak eredményességét megakadályozzák. Éppen ezért a pénzügyi bizottság a törvényjavaslat 4., 5. és 6. §-a helyébe következő szöveg elfogadását ajánlja; »4. §. Aki a jelen törvénnyel jóváhagyott, vagy a jelen törvény i. §-a alapján kiadandó rendelkezések értelmében felülbélyegzés alá eső bankjegyet jogosulatlanul lát el felülbélyegzéssel, vagy a felülbélyegzést utánozza, vagy meghamisítja, a büntető törvényeknek a pénzhamisításra vonatkozó rendelkezései szerint büntetendő. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és két évtől öt évig terjedhető börtönnel és tízezer koronától kétszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki felül nem bélyegzett bankjegyeket összevásárol, vagy aki ily bankjegyet külföldre vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területére kivisz avagy kivinni törekszik. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,