Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-13. Törvényjavaslat az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegek felülbélyegzése tárgyában a ministerium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról

128 13. szám. A főgyüjtőhely a felülbélyegzés végett hozzá beszállított bankjegyek összegének, felét (50 százalékát), illetve ha a gyűjtőhely a 3. §. negyedik bekezdése szerinti esetekre való figyelemmel ennél többet igényelne, a megjelölt nagyobb összeget, felülbélyegzett bankjegyekben a gyűjtőhelynek kifizeti s a visszatartott másik részről Pénztári Elismervényt ad, még pedig külön Pénztári Elismervényt arról az összegről, amelyet a gyűjtőhelynek saját készletéből és külön Pénztári Elismervényt arról az összegről, amelyet a gyűjtőhelyhez a felek által beszolgáltatott bankjegyekből tartott vissza. Abban az esetben, ha a főgyüjtőhely nem rendelkeznék annyi felülbélyegzett bankjeggyel, hogy a gyűjtőhelynek visszajáró összeget nyomban kifizethesse, akkor a gyűjtőhelynek visszajáró összeg ki nem fizetett részéről egyelőre Nyugtát ad, melynek ellenében a felülbélyegzett bankjegyeket mielőbb, de legkésőbb 5 nap alatt kiszolgáltatja. A fogyüjfőhelyek jogosultak, de nem kötelesek vizsgálni, hogy a Pénztári Elismervény vagy Nyugta bemutatója az Állami Elismervény (9. §.), illetve a felülbélyegzett bankjegyek átvételére jogosított-e. A főgyüjfőhelyek a hozzájuk beszállított bankjegymennyiséget Budapesten az állami nyomdához, vidéken pedig — ha a felülbélyegzés nem történik a főgyüjtőhely székhelyén — a legközelebbi felülbólyegzőhelyhez szállítják be. A felülbélyegzés Budapesten az állami nyomdánál, vidéken pedig a pénzügyminister által kijelölt állami pénztáraknál történik. 6. §. Az összes állami pénztárak (adóhivatalok, katonai, bányászati, erdészeti, postai, államvasuti és egyéb különös és kezelési pénztárak, fogyasztási adóhivatalok, valamint az egyes ministeriumok és hatóságok házi vagy kézi pénztárai), továbbá minden egyéb közpénztár, ideértve a városi és községi pénztárakat is, kötelesek 1920. évi 'március hó 18-án reggel pénztári zárlatot készíteni és felettes hatóságuknak — ha az helyben van, írásban rövid úton, ha pedig nincs helyben, táviratban — lehetőleg még ugyanaz nap az alábbi a)—d) pontok szerint részletezve bejelenteni, hogy mennyi pénzkészletük van, beleértve a náluk kezelt alapok, alapítványok és letétek kószpénzmaradványait is : a) felülbélyegzés alá eső bankjegyekben, h) postatakarékpénztári jegyekben, ej 1 és 2 koronásokban, d) az u. n. tanácskormány által forgalomba hozott hamis 25 és 200 koronásokban. Azok az állami pénztárak (adóhivalalok) melyeknél a felülbélyegzés helyben történik, szabályszerűen gondoskodnak a bankjegyek felülbélyegeztetőséről. Azok az állami pénztárak (adóhivatalok) pedig, melyeknél a felülbélyegzés nem történik helyben, kötelesek a felülbélyegzés alá eső összes bankjegyeiket lehetőleg még e rendelet megjelenésének napján, de legkésőbb másnap a legközelebbi felülbélyegző helyhez beszállítani. A jelen §. első bekezdésében felsorolt egyéb közpónztárak kötelesek a felülbélyegzés alá eső összes I bankjegyeiket késedelem nélkül valamely állami pénztárhoz (adóhivatalhoz) mint főgyűjtőhelyhez felülbélyegzés végett beszolgáltatni. A főgyűjtőhely az ezen pénztárak által felülbélyegyzés végett hozzá beszolgáltatott összeg felét (50 százalékát), illetve a 3. §. negyedik bek ez-