Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-13. Törvényjavaslat az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegek felülbélyegzése tárgyában a ministerium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról

118 13. szám. 4. §. Aki a jelen törvénynyel jóváhagyott vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelkezések értelmében felülbélyegzés alá eső bankjegyet jogo­sulatlanul lát el felülbélyegzéssel vagy a felülbélyegzést utánozza vagy meg­hamisítja, a büntető törvényeknek a pénzhamisításra vonatkozó rendelkezéséi szerint büntetendő. , Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el ós egy hónaptól három évig terjedhető fogházzal és két­ezer koronától nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki: 1. bankjegyek felülbélyegzése céljából bólyegzőkészülóket jogosulatlanul készíttet vagy készít ; 2. a felülbélyegzés alá eső bankjegyek beszolgáltatásáról mást lebe­szélni, vagy a felülbélyegzést más módon megnehezíteni vagy meghiúsítani törekszik ; 3. idegen felülbélyegzéssel ellátott bankjegyről a felülbélyegzést eltávo­lítja vagy felismerhetetlenné teszi oly célból, hogy az felül nem bélyegzett gyanánt tűnjék fel; 4. felül nem bélyegzett bankjegyeket összevásárol; 5. a felülbélyegzéssel kapcsolatban adatok bejelentésére köteles és tudva valótlan adatokat terjeszt elő. A kísérlet büntetendő. A felülbélyegzés vezetésére vagy ellenőrzésére hivatott szerveket a bün­tető törvények alkalmazása szempontjából hatóságoknak, a felülbélyegzésnél közreműködő más személyeket pedig hatósági közegeknek kell tekinteni. Aki a ministermmnak a jelen törvénynyel jóváhagyott rendeletét vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelkezését az előbbi bekezdések alá nem eső módon megszegi vagy kijátsza, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hó­napig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. ; 5. §. A jelen tőrvény alá eső bűncselekmények esetében az elkobzásra az 1878: V. t.-c. 61. § ának rendelkezése irányadó. A bíróság azonban az elkobzást abban az esetben is elrendelheti, ha a tettesnek vagy részesnek tulajdonában álló bankjeg}^készlet, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, a bűncselek­mény elkövetésének sem nem eszköze, sem nem eredménye. Ha a bankjegykészlet, amelyre nézve a bíróság az elkobzást kimondotta, természetben le nem foglalható vagy ha elkobzásnak azért nincs helye, mert a bankjegykéizlet, amelybe nézve a bűncselekményt elkövették, sem a tet­tesnek, sem a részesnek nem tulajdona, az elítélt az ily bank jegy készlet értékének megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető. 6. §. A jelen törvény alá eső vétségek ós kihágások miatt az eljárás a járás­bíróság hatáskörébe tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom