Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-12. Törvényjavaslat a bányailletékekről
12. szám. Ill A bányatulajdonos tehát az ily zártkutatmányokkal reményteljes, nagy értékeket képviselő, a bányaművelés további terjedését és hosszabb időn át való fennállását biztosító területeket tart lefoglalva, teljesen igazságos és méltányos tehát, hogy ezekért a sokszor igen nagy értékű területekért az államnak, mint a modern értelemben vett bányaregále képviselőjének és így az összes bányajogok forrásának és" letéteményesének valami díjat fizessen. A javaslat szerint úgy a bányamértókilleték, mint a zártkutatmányi felügyeleti illeték az eddigi 60 év előtt megállapított díjtételek nyolcszorosára, illetve az eredeti szabadkutatási díjtétel (20 o. ó. forint) másfélszeresére emelődik. A felemelésnek ezt a mértékét, tekintettel a jelenlegi pénzügyi és gazdasági viszonyokra s a bányailleték-reform fentebb érintett indokaira, a tárgyilagos kritika mindenesetre helyén lévőnek, logikusnak, célszerűnek és szükségesnek fogja találni.' A bányailletékek célbavett felemelésénél a szükségesség kérdésének megvilágítása után fontolóra kell itt még venni azt a kérdést is, hogy a bányailletékeknek a jelzett mórtékben történő felemelése nem fog-e Magyarország bányaiparára érezhető kedvezőtlen visszahatást gyakorolni. Erre a kérdésre is teljesen megnyugtató választ lehet adni. Itt csak a célbavett reformmal kapcsolatos anyagi megterhelés jelentőségét kell mérlegelni. Ez a megterhelés a nagyiparjellegű bányavállalkozás egyéb, mindegyre növekvő üzemi terhei mellett még abban az esetben is, ha az illető bányavállalat kiterjedtebb bányabirtok s nagyobb zártkutatmányi terület felett rendelkezik, alig észrevehető csekélységgé törpül, mert a munkásbérek állandó progressziv emelkedése és az üzemi anyagok folytonos drágulása folytán az ezeken a címeken szereplő üzemi "kiadások nagy kontingense mellett a felemelt bányailletékek már igen elenyészően csekély súlylyal és nyomatékkal fognak esni a vállalatok rendes üzleti mérlegeire. A kisebb vállalatoknál kevesebb a zártkutatmány, kisebb az adományozott bányaterület. A kisebb bányaüzemek mindössze 1—2 bányamérték és pár zártkutatmány területén mozognak. Az illetékek felemelése tehát ezekre a kisebb, de tényleg fennálló bányaüzemekre nézve is aránylag ép oly csekély megterhelést fog jelenteni, mint a nagy üzemekre nézve. Csakis a nem komoly kutató vállalatokra, a szédelgő, üzérkedő zártkutatmányosokra fog az új törvény lényeges új megterhelést jelenteni, mert ezek spekulatív vállalkozásának terhe csakis a felügyeleti illetékekre szorítkozik. Ezeket a szédelgő zártkutatmányosokat nem kell kímélni. Közérdekű célt szolgálunk és elsősorban a komoly , bányavállalkozás érdekeit támogatjuk akkor, amidőn ezt a zártkutatmányi szédelgést megnehezítjük s ily módon annak terjedelmét csökkentjük. A reform bányagazdasági jelentőségével kapcsolatban rá kell itt még mutatnunk annak pénzügyi jelentőségére is. Ha Magyarország területi integritását az erőszakos békekötés meg nem csorbítja, akkor a jelen törvényjavaslatban kontemplált bányailleték-reform az 1917. évi bevételt 1 ) véve alapul ós számolva azzal a körülmény nyel, hogy az illeték felemelése a zártkutatmányok számát 1 /3-dal csökkenteni fogja, a bányailletókek költségvetési címénél 4,400.000 K összbevétel mellett kereken «) Mértékilleték " 193.114 K Felügyeleti illeték . . . 541.367 > összesen . . 734.481 K.
