Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

11. szám. #ö jegygyé deklaráltatott olyképen/hogy a jegyek értéke; 200 K helyett 40 K-ban, s illetve 25 K helyett 5 K-ban határoztatott meg; amely megállapítás nagyjában az említett 200 és 25 koronások — a tanácsuralom utolsó idejebeli — forgalmi értékelésének felelt meg. Ez alapon mintegy 650 millió K teher hárult volna az államkincstárra. Ez az összeg azonban kereken. . . 70 0,000.000 K-ra emelkedett annak folytán, hogy a román megszálló sereg a pénztáraiban maradt szovj et-bankjegyek fejében kereken 705 millió K névértékű ily pénzjegynek teljes névértékben való beváltását kívánta a magyar kormánytól. A szovjetjegyek beváltásán kívül a postatakarékpénztár által forgalomba hozott; államjegyek fejében az 1.919. évi október végig kereken 1.000,000.000 K tartozás terheli az államot. 4. Az állam kölcsönöknek az 1—3. alatti felsorolásánál nem vétettek figyelembe : a) azok a tartozások, amelyek az eddig még nem honorált hadi szolgáltatásokból, továbbá a hadi szállítók követeléseiből kifolyólag állanak fenn az állammal szemben. Hozzávetőleg számítva a még ki nem elégített ilynemű tartozások összegét a magyar szent korona országainak területén kereken ... . • . 1.800,000.000 K-ra becsülhetjük; b) azok a kötelezettségek, amelyek a volt Monarchia közös ügyeinek a felszámolási költségeiből keletkeznek ós még kiegyenlítésre nem kerültek; továbbá azok az annuitás! és kamattartozások, amelyek a háború folytán s illetve a kölcsönszolgálatnak a tanácskormány óta történt felfüggesztése következtében szaporodtak fel. Mindezek az 1919. évi október végéig kereken . . 1.500,000.000 K-val vehetők számításba. A 3. és 4. pontok alatti tartozások együttvéve . 13.534,149.996 K-t tettek ki Ebből a 13*5 milliárdból esik a Károlyi-kormány idejére 62 milliárd, a tanácsköztársaság időszakára 6*2 milliárd és a nemzeti kormányzat idejére 3*9 milliárd,, havonta pedig átlagosan esett a Károlyi-kormány idejében 1-32 milliárd, a tanácsköztársaság idejében 1*44 milliárd és a nemzeti kormányzat idejében 0'48 milliárd. A háború előtti, a háború alatt felvett és az 1918 évi október óta keletkezett állami tartozások együttes összege pedig kereken 54 5 milliárd K, amely összegből a magyar szent korona országainak a területén az 1910. évi népszámlálás szerint volt 20,886.487 lakost véve alapul, egy-egy főre 2.608 K állami tartozás esik. Az állami kölcsönöknek egy jelentékeny része a külföldön lett elhelyezve. Az illető külföldi államok között — a részeire szakadt osztrák császárságtól eltekintve — Németország után első helyen Franciaország áll, amelynek területén számításunk szerint 105,631.000 koronában fizetendő állami adósságon kívül 464,210.500 frankban fizetendő adósság van elhelyezve. Angliában 6,236.000 koronában ós 6,323.896; font sterlingben fizetendő adósságunk van; míg Belgiumban 28,358.000 koronában és 88,842.105 frankban fizetendő