Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

84 1476. szám. valamint általuk létesített közhasznú ipari vállalatokba is. Csak méltányos, hogy ily iparvállalatok a megszállás további tartama alatt katonai igazgatásban maradjanak, a Rumánia részére átadott vagy átadandó vállalatokra és létesítményekre fordított befektetések pedig a Szövetséges Hatalmak javára megtéríttessenek. A XXIV. cikkhez. E cikkben Rumánia, amelyre az 1857. Dunahajózási Akta rendelkezései eddigelé nem terjedtek ki, aziránt vállal kötelezettséget, hogy a Szövetséges Hatalmakkal az A—D. pontokban foglalt rendelkezések értelmében új Dunahajózási Aktát fog kötni és az új Dunahajózási Akta életbelépéséig az 1857. évi Dunahajózási Aktának hatályosságát a Duna rumániai részére is elismeri. ; A. Az 1856. évi március hó 30-án kelt párizsi békeszerződés 16. cikke a Dunatorkolati szakaszán és a határos tengerrészeken szükséges munkálatok kijelölése és végrehajtása végett az Európai Dunabizottság alakítását rendelte el, amelynek fennállását időlegesnek tervezte s amely az említett békeszerződést aláíró valamennyi hatalom képviselőiből állott. Azóta a nevezett bizottság működésének nemzetközi megállapodásokkal törtónt újabb és újabb meghosszabbítása nyilvánvalóvá tette, hogy a bizottságra állandó intézményként szüksége van, másrészt mind általánosabbá vált az a felfogás, hogy a bizottságban nem indokolható azoknak a hatalmaknak képviseltetése, amelyek nem parti államok és így a Duna ügyeiben közvetlenül nem érdekelvék. Ehhez képest a jelen békeszerződós kimondja, hogy az EurópaiDuna-bizottság »Dunatorkolati Bizottság« néven állandó intézmény lesz, továbbá, hogy a Bizottság ezentúl csak oly államok képviselőiből fog állani, amelyek a Duna mentén vagy a Feketetenger európai partjain fekszenek ós hogy hatásköre Brailától lefelé a Duna valamennyi ágára (a Kilia-ágra is) és torkolatára, úgyszintén a Feketetengernek előttük elnyúló részeire ki fog terjedni. B. Rumánia a Szövetséges Hatalmak hajóinak, ezek között a magyar hajóknak a Duna rumániai részén szabad közlekedést biztosít és kötelezi magát, hogy ezentúl a hajók, tutajok és rakományok után pusztán a folyam használatáért nem fog illetéket szedni. C. Rumánia méltányos átmeneti határidőn belül megszünteti a rumániai kikötőbe be- vagy kivitt árúk értéke után eddig szedett félszázalékos illetéket, amely a hajózási forgalmat Rumániábán érzékenyen sújtotta s amely nem állott összhangban a hajózás körében szedni szokott illetékekre nézve általánosan elismert elvekkel. D. Az 1871. évi március hó 13-án kelt londoni szerződós VI. cikke jogot biztosított a Zuhafcagok és a Vaskapu szakaszainak partmenti államai részére