Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

32 1476. szám megállapodtak, hogy a közjogi és a magánjogi jogviszonyok helyreállítását, a hadi- és polgári károk megtérítését, a hadifoglyok és polgári internáltak kicserélését, a közkegyelem kérdését, úgyszintén az ellenfél hatalmába került folyami járómíivekkel és egyéb közlekedési eszközökkel szemben követendő elbánás kérdését egyfelől az osztrák-magyar monarchiának, illetőleg Ausztriának és Magyarországnak, másfelől pedig Humániának egymás között való viszonyában haladéktalanul szabályozzák és evégből a békeszerződéshez jogi és politikai kiegészítő szerződést kötnek. A meghatalmazottak jó ós kellő alakban talált meghatalmazásaiknak kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben eg}^eztek meg: 1. cikk. A szerződő félek avégből, hogy a konzulok kölcsönös befogadását szabályozzák és ezek jogait, kiváltságait és mentességeit, úgyszintén hatáskörüket, különösen hagyatéki, gyámsági és gondnoksági ügyekben s az okiratok hitelesítése tekintetében is, megállapítsák, kötelezik magukat, hogy legkésőbb a jelen szerződés megerősítésétől számított egy éven belül egymással tárgyalásokba fognak bocsátkozni oly célból, hogy a nevezett kórdóseket az Ausztria-Magyarország és más államok között a legutóbbi években létrejött hasonló szerződések mintájára szabályozzák. A szerződéses szabályozás bekövetkezéséig a szerződő felek a konzuli tisztviselők jogai, kiváltságai és mentességei, úgyszintén a konzuli hatáskör tekintetében a viszonosságtól feltételezetten, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzettel egyenlő elbánást biztosítják egymásnak. 2. cikk. Mindegyik szerződő fél megtéríti mindazt a kárt, amelyet területein a háború alatt saját közegei vagy saját lakosai a nemzetközi jogba ütköző cselekményekkel a másik szerződő fél konzuli tisztviselőinek vagy pedig e szerződő fél konzulátusi épületein avagy ez épületek leltári tárgyain okoztak. Rumánia ugyancsak megtéríti az Európai Dunabizottság osztrák és magyar alkalmazottainak mindazt a kárt, amelyet ez alkalmazottak rumániai katonai vagy polgári közegeknek erőszakosságai vagy nemzetközi jogba ütköző cselekményei következtében szenvedtek. Nézeteltérések esetében az említett károk megállapítását vegyes bizottság végezné, amely a két szerződő fél egy-egy képviselőjéből és semleges elnökből alakul. 3. cikk. 1. Rumánia lemond ama károk megtérüléséről, amelyek területén osztráké magyar katonai intézkedések következtében támadtak, ideértve minn-d igénybevételt (re'kvirálást) és hadiszolgáltatást is. Azokat az összegeket, amelyeket Ausztria- Magyarország az előbbi bekezdésben megjelölt természetű károkért máris megfizetett, Rumánia vissza fogja téríteni, amennyiben ez összegek nem az utóbbi ország erejéből fedeztettek vagy nem a következő bekezdésben említett Banca Generala Romána (j'egykibocsátóhely) újonnan kibocsátott bankjegyeivel fizettettek.