Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-CCCLVIII. Törvényjavaslat a magyar állampolgárok katonai ellátási illetményeihez pótjáradékok engedélyezéséről
396 COCLVIII. szám. törvény alapján járó ellátási illetményeit (nyugdíját, rokkanthavidíját, lakbórpótlékát, sebesülési pótdíját és hadipótlókát) az első bekezdésben említett körülmények és feltételek mellett pótjáradékkal évi kettőezer koronára, ha pedig az illető a nyugállományba helyezés időpontjában nős volt, mindaddig, amíg feleségével közös háztartásban együtt ól, évi kettőezernégyszáz koronára kell kiegészíteni. A nős havidíjasok, tiszt- ós katonai tiszt viselőjelöltek részére ekként megállapított pótjáradókot le kell szállítani, esetleg teljesen be kell szüntetni, ha a feleséggel való együttélés megszűnik, vagy ha a feleség meghal. A fenti első és második bekezdésekben említett katonai személyeknek — ha pótjáradékra való igényüket megállapították —, ezenfelül minden olyan gyermekük után, akinek atyja halála esetén nevelési járulékra volna igénye, és mint ellátatlan, atyai gondozásban van, gyermekjáradékra is van igényük, az 1918. évi katonai ellátási törvényben a nevelési járulékra meghatározott időtartamra és feltételek mellett és pedig rangosztályba sorolt havidíjasoknak, valamint tiszt- és katonai tisztviselőjelölteknek évi négyszáz korona, a rangosztályba nem sorolt havidíjasoknak pedig évi kettőszáz korona összegben. Ilyen gyermekjáradékra van igényük továbbá beigazolt rászorultság esetén atyai gondozásban levő ellátatlan gyermekeik számához képest ós az előző bekezdésben meghatározott feltótelek mellett azoknak a havidíjasoknak is, akiknek az 1918. évi katonai ellátási törvény alapján járó ellátási illetményei együttvéve évi háromezer, illetőleg négyezer koronát ugyan meghaladnak, de évi hatezer koronát el nem érnek, feltéve, hogy az ellenség előtt történt sebesülés vagy egyébként hadiszolgálat teljesítése következtében váltak szolgálatképtelenekké ós hogy eddigi polgári hivatásuk gyakorlására való képességük legalább 76°/o-kal csökkent. Ilyen esetekben a gyermekjáradékok összege az ellátási illetményekkel együtt évi hatezer koronát meg nem haladhat. 3. §; Az ellenség előtt történt sebesülés vagy egyébként hadi szolgálatteljesítós következtében szolgálatképtelennó vált olyan legénységi személyeknek az 1918. évi katonai ellátási törvény alapján járó ellátási illetményeit (legénységi nyugdíját, rokkantházi nyugdíját, sebesülési pótdíját és hadipótlékát), akik az egyévi önkéntesi kedvezményhez megkívánt teljes tudományos képzettséggel rendelkeztek és ennek alapján, mint az egyévi önkéntesi karpaszomány viselésére jogosult hadkötelesek kezeltettek, illetőleg, ha rokkantakká nem váltak, vagy el nem estek volna, ilyen módon való kezeltetésüket érvényesíthették volna, az 1918. évi katonai ellátási töivény 5. §-a rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett, pótjáradékkal akként kell kiegészíteni, hogy azok katonai ellátási illetményei a pótjáradókkal együtt azt az összeget tegyék ki, amely őket az 1918. évi katonai ellátási törvény alapján megillette volna, ha őket mint tiszt- vagy katonai tiszt viselőjelölteket helyezték volna nyugállományba. Ha e legénységi személyeknek eddigi polgári hivatásuk gyakorlására való képessége legalább 76°/ 0-kal csökkent, akkor az 1918. évi katonai ellátási törvény alapján járó ellátási illetményeik együttes összegének pótjáradékkal, illetőleg gyermekjáradékkal való kiegészítése tekintetében a 2. §. első, harmadik és negyedik bekezdéseinek határozványait értelemszerűen kell alkalmazni.
