Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1507. Törvényjavaslat az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1918. évi X. t.-c. hatályának az 1919. évi február végéig való kiterjesztése tárgyában

372 1507. szám. készültségi pótdíj ós étkezési pénz most már nem képezi egyenértékét a többi közszolgálati alkalmazott által élvezett háborús segélynek: méltányosnak mutatkozott; hogy a háborús segély élvezete a csendőrség részére is biztosíttassák. A szóban forgó segély 1918. évi március hó l-jétől kezdve engedélyeztetett a nevezett alkalmazottak részére ós pedig, — nehogy az egyéb állami alkalmazottakkal szemben indokolatlan aránytalanságok álljanak elő — olyképen, hogy a háborús segélynek összege csak az élvezett havidíj, illetőleg havizsold és 'korpótdíj alapulvételével állapíttassák meg, a szintén fizetés természetével bíró csendőrségi szolgálati pótdíj pedig számításon kívül maradjon. Annak megjegyzése mellett, hogy a szóbanforgó intézkedés egy évre 8,637.000 K kiadást okoz, tisztelettel kérem az intézkedés utólagos jóváhagyását. Az állami kiadások rohamos emelkedése a bevételeknek az egész vonalon való fokozását kívánván meg, szükségesnek mutatkozott a cukorfogyasztásnak a fokozottabb megadóztatása is. Ehhez képest a cukor után az 1917. évi XVI. t.-c. értelmében 100 kg.-kint eddig megállapított 38 K fogyasztási adón és 16 K hadi pótlékon felül az 1918. évi október hó l-jétől kezdve 23 K kincstári árrészesedés megállapítása és beszedése iránt intézkedtem. Ennek a kincstári részesedésnek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy ez az árrészesedés kg.-kint mindössze 23 fillér többletet jelent, ezzel szemben viszont a kérdéses rendelkezés révén — körülbelül 2,000 000 métermázsa évi cukorfogyasztással számolva — az államkincstár részére mintegy 46,000.000 K bevételi többlet várható. A szóbanforgó kincstári részesedés beszolgáltatása technikailag könnyen vihető keresztül, mert a 4.200/1918. M. E. számú i-endelet 3. §-a értelmében a cukorgyárak cukorkószleteinek az 508/1916. M. E. számú rendelet 6. §-án alapuló zár alól való feloldása iránt a magyar szent korona országai Cukorközpontja csak akkor rendelkezhetik, ha a cukorgyárak a hivatkozott rendelettel megállapított s 100 kg.-kint 78 K-t tévő ártöbbletet a Cukorközpontnál befizetik s ugyanez a rendelkezés áll a cukor tartására rendelt szabadraktárak cukorkészleteinek zár alól való feloldására nézve is. Az idézett 4.200/1918. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében, továbbá a már említett rendelkezés szerint a Cukorközpontnál befizetett összegek felett a Cukorközpont csak a pénzügyminister és a kereskedelemügyi minister egyetértő utasítása szerint rendelkezhetik. Ezen rendelkezések alapján tehát a Cukorközpontot, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében utasítottam, hogy a már említett 78-K-ás ártöbbletből 100 kg.-kint 23 K-t a cukorgyárakat megillető összegektől elkülönítve, az államkincstár rendelkezésére tartsa és azok állagáról negyedévenkint tegyen hozzám jelentést. A javaslat 7. §-a a törvény életbelépése és végrehajtása iránt intézkedik és bővebb indokolást nem igényel. Budapest, 1918. évi október hó 16-án. Popovics Sándor s. L, m. kir. pénzügyminister.