Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1503. A munkásügyi bizottság jelentése "Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, valamint a kerületi munkásbiztosító pénztárak s a vállalati és magánegyesületi betegsegélyző pénztárak 1912. évi s egyúttal az 1907/8-1912. évekről szóló 5 évi működéséről" benyújtott 1407. számú kereskedelemügyi m. kir. ministeri jelentés tárgyában
1503. szám 315 az előző (1891 : XI\ r ) törvény értelmében nem voltak biztosításra kötelezettek. Ennek következtében a biztosításra bejelentettek évi átlagos száma 1912-ben, 1,237.000-re emelkedett fel az előző törvény érvényben létének utolsó évében (1906.) megállapított 733.000-es létszámról. A tagok létszámában az 1907 : XIX. t.-c. batása következtében az első öt óv alatt észlelhető emelkedés ca. 69°/o-ot tesz. Betegsegélyezés. > Az 1907 : XIX. t -o , tehát öt óv alatt ca. egy félmillióval szaporította azok számát, kik betegségük esetén a törvényben megállapított segélyekre igényt tarthattak. Eme segélyek mértéke általában — mint tudni méltóztatnak — nem különbözik a segélyeknek az 1891 : XIV. törvényben megállapított mértékétől, s mindössze azt a fontos újítást tartalmazza, bogy a biztosítottal egy háztartásban élő s keresettel nem bíró családtagok részére is biztosít ingyen orvosi gyógykezelést, gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket. A pénztárak segélyezés címén az ötéves ciklus alatt 166 és Y 2 millió koronát folyósítottak, míg az előző törvény érvénybenlótének utolsó ötéves időszaka alatt az ily címen folyósított összeg csak 45 és V' 2 millió koronát tett ki. Az emelkedés 1 abszolutértókben kifejezve 61 millió korona, azaz 134°/o. Az adatok kézzelfoghatóbb értókelhetése coljából közöljük a viszonylagos értékeket is. Egy-egy tagra az utolsó öt év alatt folyósított segélyekből 20 korona esett, az előző ötévi 16 koronával szemben. A Németbirodalomban 1912-ben ennek megfelelőleg egy-egy tagra 26-77 márka, Ausztriában pedig 21" 11 korona esett a segélyezési összegből. A biztosítottak egészségügyi viszonyai az öt évben az alábbiak szerint alakultak. Öt óv alatt 367 317 négy napnál hosszabb ideig tartó keresetképtelenséggel járó megbetegedés fordult elő, köztük 33.082 halálesettel. Ezek az esetek 31,187.256 betegségi, illetve segélyezési napot jelentettek. A betegedésgyakoriság és halálozási gyakoriság értókelhetése céljából a jelentós összehasonlítást tesz a németbirodalmi és ausztriai vonatkozó adatokkal. E szerint nálunk 1912-ben 100 biztosított tagra 33 megbetegedés esett, míg a Németbirodalomban 42 ós Ausztriában 52. Továbbá nálunk 1912-ben 10.000 megbetegedésre 171 halálozás esett, amíg a Németbirodalomban 163 ós Ausztriában 154. A pénztárak által az öt év alatt kifizetett segélyezési költségekből egy-egy betegségi esetre 58 korona esett, míg az előző törvény érvényben létének utolsó öt éve alatt csak 36 korona. Az; 1912-ik évben kifizetett segélyezési költségekből 6656 korona esett egy betegségi esetre, a Németbirodalomban 6280 márka és Ausztriában 39-36 korona. Az említett betegségi illetve segélyezési eseteken kívül a pénztárak az öt éves ciklus alatt 5,750.000 esetben nyújtottak a biztosított tagoknak ós 4,062.000 esetben a tagok családtagjainak gyógyszert és orvosi gyógykezelést. A betegség esetére való biztosítás ügyeinek ellátását 1912-ben 97 kerületi munkásbiztosító, 82 vállalati és 3 magánegyesületi pénztár látta el az erszágos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak irányítása mellott. A pénztárák eme kezelési teendőinek ellátása az Országos Pénztárnál 40*