Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1475. Törvényjavaslat Gyöngyös város ujjáépítéséről és rendezéséről
1475. szám. 15 A 16. §-hoz. A 16. §. felhatalmazást ad a belügyministernek, hogy a pónzügyministerrel egyetértőleg az újjáépítés és rendezés költségeinek fedezésére a telkek értékének 5°/o át meg nem haladható kulcscsal egyszeri városépítési járulékot vethessen ki. Mivel az államkincstárt a Gyöngyös város újjáépítésével és rendezésével járó költségekkel a jelen törvényjavaslatban tervbevett mértéken túl terhelni nem lehet, másfelől mindenkép elkerülendő, hogy a szándékba vett nagyobb városépítési műveletnél esetleg előre nem láthatólag felmerülő kiadások a város rendes költségvetését terheljék, célszerűnek mutatkozik egy mérsékelt s csak egyszer szolgáltatandó városépítési járulék szedhetósére a jogalapot megteremteni. A városépítési járulók (betterment) a városépítés pénzügyi megoldásának ma már általánosan elismert eszköze, amelynek jogosultsága különösen ott van meg, ahol, mint Gyöngyösön, egy csapással keresztülviendő gyökeres újításról van szó. A 17. §-hoz; A 17. §. biztosítani kívánja az építkezéseknek minden körülmények közt való fizikai keresztülvitelét. A 18. ós 19. §-okhoz. A 18. §. indokát abban találja, hogy Gyöngyös városa a város jövő fejlődésének területi biztosítékait megteremtendő, az egri érsekségnek a várossal egyesítendő Gyöngyöspüspöki határában fekvő kereken 450 holdas birtokát megvette azzal a célzattal, hogy ez az ingatlan mindenkori értékének megfelelő kihasználásával és a város fejlődésével kapcsolatos értékemelkedésével mindenkor a köz, illetve a jövő nemzedék érdekeit szolgálja és soha magánnyerószkedés tárgyává ne váljék. E szándék megvalósítására a haszonbérleten ós bérleten kívül, a tulajdonjognak járadék fizetése ellenében való átruházása is alkalmas módnak kínálkozik, miért is ennek törvényes lehetőségét kívánja biztosítani e szakasz. A 19. §. Gyöngyöspüspöki nagyközségnek és Gyöngyössolymos nagyközség egy igen csekély részének Gyöngyös városhoz való csatolásáról szól. Győngyöspüspöki Gyöngyös város határába teljesen be van ékelve, a várossal teljesen összeépült; e község határában van Gyöngyös ráros vízvezetéki telepének és új vasúti állomásának elhelyezése tervbe véve és itt fekszik a városfejlesztés számára a város által az egri érsekségtől megvett 450 holdnyi terület is. A Gyöngyössolymos 11.775 kat. holdnyi területéből átcsatolandó 60 kat. holdnyi rész tőszomszéd a város határával, illetőleg az itt építendő lakóházteleppel ; az átcsatolandó terület tulajdonosai csaknem kizárólag (100 közül 92) gyöngyösi lakosok, ezért tehát mindkét bekebelezés mindenképen megokolt. * * * Ezek előadása után arra kérem a t. képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1918. évi július hó 18-án. Wekerle Sándor s. fc., a bélügy minist ér ium vezetésével meghízott m. Jcir. minist&r elnök.