Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1478. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1918. évi március hó 3-án kötött békeszerződésnek és az ehhez ugyanakkor aláírt osztrák-magyar orosz kiegészítő szerződésnek becikkelyezéséről

1478 szám. 169 5. amennyiben a csatlakozó vágányok egyforma szélességénél vagy a teherkocsik különleges szerkezeténél fogva a kocsikat az egyik szerződő fél területeiről a határállomáson való átrakás nélkül a másik fél területeinek belsejébe továbbítani lehetséges, az ily átmenetre alkalmas ós vámzári biztosítékot nyújtó kocsikba rakott árúk a belépésnél fölmentetnek a határvámhivatalnál való vámbevallás, lerakodás, mérés ós szemle alól, ha megvan annak a lehetősége, hogy a határvámhivatal vámkezelés céljából az árúkat más vámhivatalhoz utalja ós ha csempészet gyanúja nem forog-fenn. A nyitott kocsikon szállított árúk is részesülhetnek ebben a kedvezményben, ha a fennforgó körülményeknél fogva nem kell attól tartani, hogy a rendeltetési állomásig való szállítás alatt eltűnnek vagy kicseréltetnek. 21. cikk. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy lehetőleg minél előbb tárgyalásokat indítanak konzuli egyezmény és a hagyatékokat szabályozó megállapodás kötése iránt. Ezeknek a megállapodásoknak megkötéséig: 1. A szerződő felek főkonzuljai, konzuljai, alkonzuljai ós konzuli ügynökei, akik az illető államokban működnek, ugyanazokat a kiváltságokat és előjogokat élvezik, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetnek ugyanilyen tisztviselői. Az egyenes adók alól való mentesség tekintetében azonban egyetértés áll fenn arra nézve, hogy csak a hivatásos konzulok élvezhetik ezt a mentességet, föltéve, hogy nem honosai annak a szerződő félnek, amelynek területein működnek és hogy a mentesség semmiesetre sem nagyobbmórvű, mint aminőt a szerződő felek diplomáciai képviselői élveznek. 2. Ha orosz honos után Ausztriában vagy Magyarországban, illetőleg osztrák vagy magyar honos után Oroszországban hagyaték marad olyan helyen, ahol az elhunyt hazájának valamely főkonzula, konzula, alkonzula, konzuli ügynöke vagy ilyenek hiányában diplomáciai ügyvivője, szókhelyének közelségénél fogva, részt vehet a hagyatéki ingók leltározása és biztonságba helyezése céljából szükséges intézkedésekben, úgy az illetékes hatóságok ezeket a hivatalos cselekményeket az illető konzuli vagy diplomáciai tisztviselővel együtt fogják elvégezni, aki az említett helyi hatóság által alkalmazott pecsétet a konzulátus vagy nagykövetség pecsétjével keresztezni és a helyi hatósággal együttesen meg fogia tenni az örökösök érdekeinek megóvása végett szükséges összes intézkedéseket. Annak az országnak a hatóságai, amely országban a hagyatéki javak vannak, a hagyaték biztosítása ós folyósítása tekintetében az intézkedéseket annak a törvénynek élteimében teszik meg, amely saját államuk honosainak hagyatékát szabályozza. A hagyaték elleni panaszok vagy felszólamlások, amennyiben nem öröklési vagy hagyományi címen alapulnak, azon ország hatáskörébe tartoznak, amelynek területén a hagyatéki javak vannak, még pedig hat hónapon át a helyi hatóság részéről kiadott utolsó hirdetés közzétételétől illetőleg a hagyaték megnyíltától számítva, ha pedig a helyi hatóság hirdetést nem tett közzé, nyolc hónapon át az elhalálozás napjától számítva. E határidő leteltekor az ingó hagyatéknak az országban fizetendő költségek, adósságok, és adók levonása után megmaradó részét átadják annak a konzulnak, akinek nemzetéhez az elhunyt tartozott. A hagyatéknak erre a részére vonatkozó Képvh. iromány. 1910—1915. LXIV. kötet. 22