Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1478. Törvényjavaslat az Oroszországgal 1918. évi március hó 3-án kötött békeszerződésnek és az ehhez ugyanakkor aláírt osztrák-magyar orosz kiegészítő szerződésnek becikkelyezéséről

1478. szám. 167 ságba helyezésére szolgáló és más ilynemű berendezéseknek és intézeteknek használata, amennyiben mindezek a berendezések és intézetek a közhaszná­latra ós közforgalomra szolgálnak, kezeltessenek azok akár az állam, akár állami jóváhagyással magánosok által, a másik szerződő fél honosainak ugyan­olyan feltételek mellett és ugyanolyan illetékek fizetése ellenében engedendő meg, mint a saját állam honosainak. A tenger világításnál és a róvkalauzolásnál megengedhető eltérő rendel­kezések fenntartása mellett, csak az említett intézetek ós berendezések való­ságos használatáért lehet illetéket szedni. 17. cikk. Á szerződő felek mindegyikének kikötőiben teljesen fölmentetnek a tonna- és kezelési illetékek alól: 1. azok a hajók, amelyek bárhonnan rakomány nélkül érkeznek ós ugyancsak rakomány nélkül mennek tovább; 2. azok a hajók, amelyek akár önszántukból, akár. kényszer folytán rakománnyal érkeznek valamely kikötőbe s onnan tovább mennek, anélkül, hogy bál-minő kereskedelmi műveletet végeztek volna. Ez a mentesség nem terjed ki a világító, a révkalauzoló, a vontató, a vesztegzári és egyéb, a hajótestet terhelő, a forgalom érdekében létesített szolgálatokért és berendezésekórt járó illetékekre, amelyek egyforma mérték­ben terhelik a belföldi hajókat ós a legnagyobb kedvezményt élvező nem­zetek hajóit. Ha a kikötőbe futást korszerűség okozta, nem tekinthető kereskedelmi műveletnek az árúknak kirakása ós ismét berakása hajójavítás céljából, az átrakodás valamely nem tengerkópes hajóról egy másikra, a legénység élel­mezésére szükséges kiadások ós a megrongált árúknak eladása a vámhivatal engedélyével. » 18. cikk. Az osztrák ós a magyar hajók, amelyek valamely orosz kikötőbe és viszont az orosz hajók, amelyek valamely osztrák vagy magyar kikötőbe csak abból a célból jönnek, hogy ott rakományukat kiegészítsék vagy rako­mányuknak egy részét kirakják, az illető állam törvényeihez és szabályaihoz való alkalmazkodás föltétele mellett, fedélzetükön megtarthatják és ismét kivihetik rakományuknak azt a részét, amely akár valamely ugyazon ország­beli más, akár más ország kikötőjébe van rendelve, anélkül, hogy rakomá­nyuknak most említett része után a felügyeleti díjon kivül más illetéket kellene fizetniök, amely felügyeleti díj pedig szintén csak a belföldi hajózás részére megállapított tétel szerint szedhető be. 19. cikk. Ha a szerződő felek egyikének hajója a másik fél partjain megfeneklik, vagy hajótörést szenved, ez a hajó úgy a hajótest, mint a rakomány tekin­tetében ugyanazokat a kedvezményeket és mentességeket élvezi, amelyeket az illető ország törvényhozása hasonló körülmények közé jutott saját hajóinak

Next

/
Oldalképek
Tartalom