Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

1476. szám. 113 ásványolajkérdós, továbbá mezőgazdasági termékeknek Rumániából való be­szerzése ós a hajózásra vonatkozó különféle kérdések tárgyában külön egyez­mény is létesült. A külön egyezmény megkötése e kérdések tárgyában egy­részt azért látszott indokoltnak, mert a békekötéssel kapcsolatban folytatott gazdasági tárgyalások olyan ügyeken kívül, amelyeket Magyarország és Ausztria közös egyetértéssel intéznek, a fentiek szerint kiterjedtek olyan ügyekre is, amelyek tekintetében a két állam mindegyike önállóan intézked­hetik s így az idevágó megállapodások nem voltak befoglalhatok a vám­és kereskedelmi szerződések rendes anyagát tartalmazó gazdasági kiegészítő ­szerződés keretébe; másrészről a külön egyezmény megkötését az indokolta, hogy e kérdésekben Németország is érdekelve volt s ezért Magyarországgal és Ausztriával együttesen óhajtott Rumániával megállapodásra jutni. így keletkezett a német-osztrák-magyar-rumán külön egyezmény egyes gazdasági kérdésekről, amely négy részre oszlik. Az első három rész egy-egy megálla­podást tartalmaz, a negyedik rész pedig a záró-rendelkezést foglalja magában. Az egyezmény, mint már említve lett, veg3~esen rendelkezik olyan ügyek­ről, amelyeket Magyarország és Ausztria közös egyetértéssel intéznek és olyan ügyekről, amelyek tekintetében a két állam mindegyike önállóan intéz­kedhetik. Az egyezmény rendelkezéseinek ezt a vegyes természetét a szerző­dés bevezetése világosan kifejezi, amidőn kimondja, hogy az egyezmény a benne tárgyalt kérdéseket egyfelől Németországnak, Ausztria-Magyarország­nak, illetőleg Ausztriának és Magyarországnak, másfelől pedig Rumániának egymás között való viszonyában szabályozza. Ugyanezzel a körülménnyel függ össze az is, hogy az egyezményt a magyar és az osztrák alkotmány­jognak megfelelően a közös külügyminiszteren kívül külön magyar meghatal­mazott és külön osztrák meghatalmazott írta alá Magyar meghatalmazott­ként az egyezmény fontosságához képest a magyar kormány egyik tagja szerepel. Az I— III. részben foglalt három megállapodásnak tartalmáról a követ­kező észrevételek nyújtanak felvilágosítást: Az ásványolaj'megállapodáshoz. Ennek a megállapodásnak az a célja, hogy a központi hatalmak Rumánia petrólojiüiparára megfelelő befolyást biztosítsanak és ezen állam ásványolaj­termelésének a belföldi szükségletet meghaladó részét saját szükségleteikre fordíthassák. A megállapodás három irányban tartalmaz szabályozást, úgymint : a) Rumánia a rumán állam tulajdonát képező ásvány területeket kizáró­lagos kihasználásra 30 évre átengedi egy létesítendő társaságnak (^Olajterű­leteket bérlő korlátolt felelősségű társaság«, németül: »Öllándereien-Pacht­gesellschaft m. b. H.«). A rumániai kormány a kihasználási jogot további 30 évre meg fogja hosszabbítani, ha a társaság a 25-ik év leteltéig erre nézve javaslatot tesz; újabb 30 évre szóló további meghosszabbításnak lesz helye, ha a társaság az 55-ik év leteltéig erre vonatkozólag javaslatot tett. Vég­eredményben tehát az átengedés 90 évre fog szólni. A kihasználási jog ki­terjed ásványolaj, földgáz, földi viasz, aszfalt ós más bituminák felkutatására, nyerésére és feldolgozására. A társaság elsőbbségi részesedései felett, — amelyek a többséget bizto­sítják, mert az elsőbbségi részesedések 50-szeres, a törzsrószesedések pedig egyszerű szavazati joggal bírnak, — a német kormány a magyar kormánnyal Képvh. iromány. 1910—1915. LXIV. kötet. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom