Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

1476 szám. 93 Az 1. pont abból a gondolatokból indulva ki, hogy a hadifoglyok, külföldi internáltak ós eltávolítottak feltétlenül hazabocsátandók s hogy az, aki saját hazája javára követ el ellenséges földön bűncselekményt, a béke helyreállása után büntetlenséget érdemel, a következő egyéneknek biztosít büntetlenséget ; a másik szerződő félhez tartozó hadifoglyoknak bírói vagy fegyelmi utón büntetendő minden cselekményük miatt, a másik szerződő félhez tartozó internált vagy eltávolított egyéneknek az internálás vagy eltávolítás ideje alatt elkövetett ugyanily cselekményük miatt, a másik szerződő fél minden honosának az e fél javára elkövetett bűncselekményei miatt. A büntetlenség nem terjed ki azokra a cselekményekre, amelyeket a békeszerződés megerősítése után követtek el, mert ezekre a közkegyelem kiterjesztése azzal a veszéllyel járt volna, hogy a kérdéses egyénekben a büntetlenség előzetes tudata folytán a bűnözési hajlam jelentékeny módon megnövekszik. A 2. pont szerint a szerződő felek arra kötelezték magukat, hogy saját honosaik részére büntetlenséget biztosítanak oly hadiipari tevékenység és oly katonai munkák miatt, amelyeket hadifogságuk ideje alatt fejtettek ki, továbbá oly munkák miatt, amelyeket polgári honosaik a külföldi internálás vagy eltávolítás ideje alatt teljesítettek. A rendelkezésnek az az indoka, hogy az ily cselekmények többé-kevésbbé kikényszerített és nem szabad elhatározásból származó cselekményeknek tekinthetők. A 3, pontban Rumánia egyoldalú kötelezettséget vállalt aziránt,' hogy a rumániai honosoknak, tekintet nélkül mostani tartózkodásuk helyére, büntetlenséget biztosít a háború alatt követett politikai magatartásuk vagy politikai okokból tanúsított katonai magatartásuk miatt. Ez a rendelkezés azoknak a rumániai honosoknak javára esik, akik nem értettek egyet az előbbi rnmániai kormánynak szerződésszegésével s a Szövetséges Hatalmak iránt érzett rokonszenvüknek a háború alatt követett politikai vagy katonai magatartásukkal külső kifejezést is adtak. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy viszont a magyar állam is biztosítson büntetlenséget azoknak a rumán nemzetiségű magyar állampolgároknak, akik a Rumániával folytatott háború tartama alatt magyar hazájukról megfeledkezve, önként az ellenséges Rumániához pártoltak. Ezekkel a hűtelen honosokkal szemben a törvény teljes szigorának alkalmazását a békeszerződés és kiegészítő szerződései semmiben sem érintik. A 4. pont az előbbi pontokban biztosított »teljes büntetlenség« terjedelmét állapítja meg olykópen, hogy annak értelmében új büntető eljárás nem indulhat meg, a folyamatban levő büntető eljárást be kell szüntetni és a kiszabott büntetést el kell engedni; sem a kérdéses egyén, sem családja egyéb joghátrányokkal sein sújtható. A hadifoglyok egyes, különösen súlyosabb bűncselekményeire nézve, bár az amnesztia azokra is ki fog terjedni, szükségesnek látszott kimondani, hogy azok elkövetői, ha vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztésbüntetésüket töltik, hazabocsátásukig fogva tarthatók, nehogy korábban rászabadíttassanak annak az államnak társadalmára, amelyben fogvatartásukat elrendelték. Nehogy oly rumániai honosok, akiknek a 11. cikk egyéb rendelkezései i