Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

1462. szám. 37 érdekében, végül közveszély (árviz, vagy tűzveszedelem) idején, ha" a rendőr belépése hivatalos feladatainak teljesítése végett kívánatos. A 29. §-~hos. A magánlakásba belépésnél még sokkalta súlyosabb szabadságjog-sértés a házkutatás, — és a személyes szabadság nagyfokú korlátozása a személymotozás. Mindkettő elkerülhetetlen a rendőri eljárás sikere szempontjából, viszont gondoskodni kell arról, hogy a személyes szabadságot nagy mértékben korlátozó emez intézkedések csak valóban komoly okból vétessenek igénybe. Ezért rendeli a javaslat, hogy a rendőrhatóság a házkutatást és a személymotozást csak halaszthatatlan esetekben ós csak írásba foglalt határozattal rendelheti el, és a rendőrközeg rendszerint csak írásbeli határozat alapján foganatosíthatja. Azokat a feltételeket, amelyek mellett azok elrendelhetők, és azokat a módokat, amelyek szerint azokat foganatosítani kell, a bűnvádi perrendtartás •ós egyéb jogszabályok állapítják meg, mint ahogy a rendőri szabadságkorlátozó jogosítványok túlnyomó részben a bűncselekmények nyomozása során érvényesülnek, és így valamennyit legnagyobb részben a bűnvádi, perrendtartás és a reá vonatkozó rendeletek szabályozzák. /].z%;•.••.'•:,.••'.. A 30. §-hoz. A javaslat IV. fejezete az áilami rendőrség személyzeti és szolgálati viszonyairól rendelkezik, jelesül a személyzet egyes osztályairól, az alkalmazás módjáról, az áthelyezésről, a hivatali esküről, az ügykezelésről, végül az állami rendőrség őrszemélyzetének csendőrökkel való megerősítéséről. A 30. §. a rendőrség személyzetét nem a feladatkörök szerint, hanem a megkívánt képesítés fokához képest osztályozza tiszti, polgári biztosi, őrségi és szolgaszemólyzetre. A rendőrség személyzetét feladatkörük alapján egyfelől rendőrhatósági, másfelől foganatosító rendőrségi személyzetre kellene osztani; — a szolgálati viszonyok szempontjából azonban nem a szolgálat természetét, hanem azt kell tekintetbe venni és szem előtt tartani, hogy a hasonló társadalmi állású alkalmazottak szolgálati, és különösen fegyelmezési szempontból azonos elbánás alá essenek. Ebből az okból a javaslat a tiszviselők közé sorozza a fő-, a középvagy a polgári iskola elvégzéséhez kötött állású egyéneket, ezek között a rendőrfelügyelőket is, akiknek képesítése nincs ugyan megállapítva, foglalkozásuk azonban amazokéhoz legalább is hasonló intelligenciát követel meg. A második ós a harmadik csoportot, vagyis a polgári biztosi és az őrségi személyzetet tehát a rendőrségi altisztek és a közrendőrök alkotják. A negyedik csoportba a hivatalszolgák tartoznak. A rendőrség állandó létszámba sorozott állományán kívül esnek végül a napidíjasok, akik az állami díjnokokra vonatkozó külön rendelkezések alatt állanak.