Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

16<I2. szám. Ül Az 1879 : XXVIII. t.-c. a bejelentési kötelezettséget csak Budapestre állapította meg, és a többi városra nézve a 23. §. csak felhatalmazta a belügyminisztert, hogy azt rendelettel a thjogú, valamint más népesebb városokra is kiterjeszthesse, ós a bejelentési intézményt a város költségén megvalósíthassa. Ma 16 thj. és 22 r. t. városban, összesen tehát 38 helyen van bejelentési hivatal szervezve. A külföldiekre nézve a bejelentési kötelezettséget az 1903: V. t.-c. 2. §-a valamennyi városra és községre megállapította, az 1912 : LXIII. t.-c. 6. §-a pedig arra hatalmazta fel a kormányt, hogy a béke idején csak külföldiekre szorítkozó bejelentési kötelezettséget a háború tartamára a belföldiekre is kiterjeszthesse. Ez az 5.475/1914. M. E. sz. rendelettel és az 5.735/1914. M. E. sz. rendelet 4. pontjával az ország egész területére meg is törtónt. Az állami rendőrség szervezésénél azonban -gondoskodni kell arról, hogy a bejelentés kötelezővé tételének lehetősébe fennállón mindenütt, ahol az állami rendőrség működik. Ez okból felhatalmazza a javaslat a belügyminisztert, hogy nemcsak valamennyi városban, hanem, minden olyan községben is, ahol állami rendőrség fog működni, bejelentési hivatalt szervezhessen, ós a javaslat minden ilyen város és község belső és külső területére az álí alános bejelentési kötelezettséget megállapítja. A bejelentési intézmény létesítése az illető város és község külön megterhelésével azért nem fog járni, mert a bejelentési hivatal feladatait az állami rendőrség személyzete látja el. E felhatalmazáshoz képest az 1879 : XXVIII. t.-c. 23. §-át, amely a bejelentési köt lezettség elrendelését csak a thjogú és a népesebb r. tanácsú városokra korlátozta, amely továl/bá a bejelentési intézmény költségeit a város terhére rótta, ós a bejelentési hivatalok tiszti személyzetének kinevezési jogát a főispánokra ruházta, hatályon kívül kell helyezni. A 9. §-ho3. A 9—15. §§. az állami rendőrség hatáskörét szabályozzák, még pedig a 9. §. a'területi, a 10—15. §-ok az ügyintéző hatáskört. A 9. §. megállapítja, hogy a belügyminiszternek, mint legfelső rendőrhatóságnak, hatósági jogköre, valamint a központi nyomozó hatóságnak működési köre, Horvát-Szlavonországok kivételével, mint amely országok rendőri igazgatása saját autonóm jogkörükbe esik, a magyar állam egész területére kiterjed. Megállapítja továbbá, hogy a ker. rendőrfőkapitányok hatósági köre a minisztérium által az 5. §. rendelkezéséhez képest megjelölt területre; a rendőrkapitányoknak és a rendőri kirendeltségek vezetőinek hatásköre pedig a város, illetőleg a község egész belső és külső területére, és ezen a területen mindazokra a személyekre és dolgokra kiterjed, akik, illetőleg amelyek a községi törvény rendelkezései szerint a község hatóságának alá vannak vetve. Kivétel á városi rendőrkapitány hatáskörére nézve csak annyiban van, hogy ha valamely város külső területén rendőri kirendeltség van szervezve, ennek a kirendeltségnek a vezetője a működéséül kijelölt területen a rendőrhatóságot a reáruházott hatáskörben önállóan, azonban a városi rendőrkapitány felügyelete alatt látja el; ilyen városok rendőrkapitányának hatásköre tehát nem terjed ki a város egész külső területére, esetleg külső területének egyetlen részére sem.