Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról
72 1443. szám. Ha az eddigi polgári hivatás gyakorlására való képesség csökkenését tartósnak állapítják meg, akkor állandó, egyébként időleges nyugdíj jár. Az utóbbi esetben a nyugdíjat egyelőre egy évre kell megállapítani, a nyugdíj élvezetét azonban további két évvel ós adott esetben még újabb két évvel meg kell hosszabbítani, ha a nyugdíj élvezetére mindenkor megállapított idő lejártával a csökkenés még fennáll. Ha a csökkenés annak az öt évnek az elteltével még mindig legalább 2ö°/o, akkor állandó nyugdíjat kell megállapítani. A tartalékos vagy szolgálaton kívüli viszonyban levő katonai személy, ha a felülvizsgáló bizottság a szolgálatkóptelensóget megállapította ugyan, de eddigi polgári hivatása gyakorlására való képességének legalább 20%- os csökkenését nem, állandó (időleges) nyugdíjra akkor nyer igényt, ha a nem tényleges viszonyba helyezés napjától számított öt év alatt az eddigi polgári hivatás gyakorlására való képességben legalább 20°/o-os tartós (időleges) csökkenés állott be és ezt a csökkenést bebizonyítottan ugyanaz a fogyatkozás okozta, amelynek folytán szolgálatképtelennó vált. E körülményt az illetőnek kérelmére megtartott újólagos felülvizsgálaton kell megállapítani. Annak javára, akit alacsonyabb nyugdíjjal láttak el, magasabbat kell odaítélni, ha*az ő kérelmére megtartott újólagos felülvizsgálaton kétségtelenül megállapítják, hogy ama fogyatkozás foka, amely szolgálatkóptelenségót előidézte, most már magasabb nyugdíj odaítélését teszi jogosulttá. Másfelől, ha a nyugdíjazott keresetképessége lényegesen javult, a hadseregigazgatás is elrendelheti újólagos felülvizsgálatát és annak eredményéhez képest a nyugdíj összegét újból állapíthatja meg vágy pedig a nyugdíjat egészen be is szüntetheti. Ha az e §. első bekezdésében említett személy egyidejűleg polgári állami szolgálatban vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatban áll, akkor a nyugdíj megállapításánál a körülmények szerint kedvezőbb hatarozványokat kell alkalmazni; még pedig vagy a jelen törvény határozványait, de csak a közös hadseregben, a haditengerészetnél, a m. kir. vagy a cs. kir. honvédségnél, vagy a m. kir. vagy a cs. kir. népfölkelésnól teljesített szolgálat tartamát és á legutóbb tényleg élvezett havidíjat (szolgálati átalányt) — illetőleg, ha az illető legutóbb havidíjat (szolgálati átalányt) nem élvezett, a rendfokozatának megfelelő legalacsonyabb fokú havidíjat (szolgálati átalányt) véve figyelembe —, vagy pedig a polgári nyugdíj szabályokat, a beszámítható összes szolgálati időt és a legutóbb élvezett beszámítható polgári javadalmazást véve alapul. Az ekként megállapított összegből minden esetben a hadügyi tárca viseli azokat az ellátási illetményeket, amelyek — tekintet nélkül a polgári szolgálatban eltöltött időre — a beszámítható katonai szolgálati idő ós az előbbi bekezdésben említett katonai illetmények alapján járnak, míg a, polgári nyugdíjszabályok szerint figyelembe vehető összes szolgálati idő alapulvételével esetleg járó többletet az az ágazat viseli, amelyet az igényjogosult polgári nyugdíja terhel. Ha azonban az illető katonai személyek valamelyikét — katonai szolgálatra alkalmatlanná válása esetén —• a polgári állami szolgálatra vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatra még alkalmasnak találják, vagy habár alkalmatlannak találták, polgári szolgálatát mégis ellátja, akkor neki, az őt netalán megillető sebesülési pótdíjon kívül (jelen fejezet III.) katonai ellátásra igénye nincsen. Az ilyen katonai személynek akkor sincsen igénye katonai ellátásra, ha őt később polgári szolgálatban nyugdíjazzák (nyugbérezik).
