Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

1440. szám. 51 3. Esetről-esetre 10—500 K-ig terjedhető bírsággal sújthatok azok, akik az őket a 93. §. szerint terhelő bejelentési kötelezettségüknek a kitűzött határidőben nem tesznek eleget, vagy a pénzügyi hatóságnak az értékbevallás vagy az adóbizonyítvány pótlása, továbbá az illeték kiszabásához feltétlenül szükséges adatok közlése iránt hozzájuk intézett felhívásának a megszabott határidőn belül igazolatlanul nem felelnek meg. Ismételt mulasztások esetén a bírságot ismételten és — az 500 K-ban megállapított határon belül — fokozott összegekben lehet kiszabni. A felhívásokban a feleket erre a következményre figyelmeztetni kell. 83. §. A bírságok mérséklése és elengedése. A kiszabással megbízott hivatalok által az előző §. alapján kiszabott bírságokat a kir. pónzügyigazgatóság annak jogerős megállapítása után is mérsékelheti, kivételes méltánylást érdemlő esetekben el is engedheti. A kir. pénzügyigazgatóságnak a mérséklés vagy elengedés tárgyában hozott határozatai ellen a pénzügyminiszterhez van felfolyamodásnak helye, aki ebben a kérdésben végérvényesen határoz. A bírságok jogossága tárgyában hozott pénzügyigazgatósági határozatok ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. 84. §. A bírák fegyelmi felelőssége. A bírák és bírósági hivatalnokok, akik a 77. ós 87. §-okban rájuk rótt kötelezettségüknek akár szándékosan, akár gondatlanságból nem tesznek eleget, ezáltal fegyelmi vétséget követnek el és a bírák és bírósági hivatalnokok fegyelmi felelősségét szabályozó törvények szerint büntetendők, de a pénzügyi hatóságok bírságot nem róhatnak ki terhükre. 85. §. Jövedéki kihágások. Jövedéki kihágást követ el ós az 1909. évi XI. t.-c. 93-101. §-ai szerint büntetendő az: 1. aki a törvény által elrendelt eljárás folyamán vagy a vagyonátruházásokról kiállított okiratban az illetékkötelezettségre, az illeték kulcsára vagy összegére nézve döntő ténykörülményekről tudatosan helytelen vallomást vagy bejelentést tesz, vagy az ezekre a körülményekre nézve irányadó tényeket tudva valótlanul adja elő; 2. aki a hagyatéki kimutatást a pénzügyi hatóság hozzá intézett felhívása és a rendbírság alkalmazása dacára oly körülmények között mulasztja el, amelyekből azt a szándékot lehet következtetni, hogy magát az illeték fizetése alól ki akarja vonni; 7*