Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában
144Ö. szám. 49 A helyesbítés iránti kérelem az 1, pontban megszabott határidőben adható be. 3. Azokban az esetekben, amikor az ingatlan után kiszabott ajándékozási illetéket részben vagy egészben törölni, illetve visszatéríteni kell, a vele kapcsolatos ingatlan vagyonátruházási illeték is visszatérítendő, illetve törlendő. Ha a viszterhes vagyonátruházásra vonatkozó jogügyletet a felek az ügylet foganatba menetele előtt közös megegyezéssel visszavonták, a kiszabott illeték törlését vagy visszatérítését kórhetik. Az ügyletet foganatba mentnek kell tekinteni, ha az átruházó a dolgot a szerzőnek birtokába bocsátotta, s ingatlanoknál akkor is, ha a szerző^ tulajdonjoga a telekkönyvben bekebeleztetett. Ha a szerző később a dolgot az átruházónak azért volt kénytelen visszaadni, mert kötelezettségeit nem teljesítette, a visszaadás újabb vagyonátruházásnak nem minősíthető. Ha az átruházást a bíróság eredeti érvénytelenség miatt megsemmisítette, a kiszabott illetéket törölni kell. Ha az eredeti érvénytelenséget a bíróság mulasztási ítélettel vagy az alperes elismerése alapján hozott ítélettel állapította meg, a pénzügyi hatóságnak joga van a felektől az érvénytelenség bizonyítását külön követelni. 4. Ingó vagyon átruházására vonatkozó • jogügylet után kiszabott illeték visszatérítésének csak akkor van helye, ba a jogügylet annak teljesítése és foganatosítása előtt tökéletesen és végkép meghiúsult. • 5. Ha az a körülmény, amely az illeték visszatérítéséhez való igényt megállapítja, az illeték befizetésétől számított 5 év eltelte után következett be, a visszatérítést az esemény bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet kérni. 80. §. Meglízás alapján való vétel. Ha valaki saját nevében más személlyel köt jogügyletet ós utólag khvyilatkoztatja, hogy ő azt csak egy harmadik személy fölhatalmazása alapján kötötte, tehát a jogot ezen személy számára szerezte meg, ezt a nyilatkozatot a kiállító és a meghatalmazottnak mondott harmadik személy között létrejött újabb vagyonátruházásnak kell minősíteni, hacsak az ellenkezőjét a fél a jogügylet megkötése előtt kiállított és közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalt meghatalmazással nem bizonyítja. Ha valamely bírói árverésen az ingatlan vevője az árverési jegyzőkönyv aláírásakor kijelenti és a jegyzőkönyvbe bevéteti, hogy az ingatlant megnevezett más személy részére vette meg, és ennek meghatalmazását az 1881. évi LX. t.-c. 174. §-ában kitűzött határidő alatt bemutatja, ez a nyilatkozat az első bekezdésben foglalt vélelmet kizárja. , v Nincs helye ennek a vélelemnek akkor sem, ha valamely természetes vagy jogi személynek a törvényes képviselője veszi meg az ingatlant ós az árverés alkalmával kijelenti, hogy azt nem a saját, hanem az általa képviselt személy részére szerezte meg. Ha valaki világos vagy hallgatólagos megbízás nélkül köt más nevében vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletet, az ügylet után járó illetéket ő tartozik megfizetni, hacsak az, akinek nevében eljárt, az ügylethez nyíltan, • vagy hallgatólag utóbb jóváhagyását nem adta, vagy ha az ügyletből hasznot nem húzott. Képvh. iromány. 1910—1915. LXII. kötet. 7
