Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

46 . 1440. szám. X. CIM. Vegyes intézkedések. 75. §. Felfedező eskü. Ha a pénzügyi hatóság olyan adatok birtokába jut, amelyek alapos gyanút keltenek arra, hogy a vagyont helytelenül vagy nöm teljesen mutatták ki, vagy azt elhallgatták és hogy a hagyatéki vagyon kimutatására kötelezett a kiszabási alap helytelenségéről vagy az elhallgatásról tudomással bír, a kihallgatandó lakóhelye alapján illetékes bíróságot megkeresheti, hogy a bevallásra kötelezettől a felfedező esküt vegye ki. Ezt a megkeresést legfeljebb két évvel a hagyaték átadása után, vagy ha a hagyatéki eljárást vagyon hiányában megszüntették, két évvel az erről szóló végzés meghozatala után, ha örökösödési bizonyítványt adtak ki, két évvel ennek kiadása után, végül abban az esetben, ha a hagyatékot a bíróság egyáltalán nem tárgyalta, két évvel a hagyatéki kimutatás beadása után, ha pedig hagyatéki kimutatást sem adtak be, az illeték kivetéséhez való jog elévülése előtt, azonban mindig csak a pénzügyminiszter előzetes engedélye alapján lehet beadni. A bíróság a megkeresés alapján a pénzügyi hatóság ós a kihallgatandó fél megidézésével tárgyalást tűz ki. A megkeresésre hozott határozatában, ha a felfedező eskü kivételét elrendeli, a bíróság az adott viszonyok gondos mérlegelésével az eskü szövegét is megállapítja. Az első bíróság határozata ellen úgy a pénzügyi hatóság, mint a fél felfolyamodással élhet. A másodfokú bíróság megváltoztató határozata ellen még egy felebbvitelnek van helye. A kötelezettnek szabadságában áll az esküt megelőző kihallgatás alkalmával vallomását helyesbíteni vagy kiegészíteni, amely esetben az utólag bevallott vagyontárgyakra vonatkozólag jövedéki büntető eljárásnak helye nincs. Ha a kötelezett fél az eskü letételére kitűzött napon nem jelenik meg és elmaradását kellően nem igazolta, vagy ha az eskü letételétől vonakodik, a bíróság az eskü letételének kikényszerítése céljából 25—1.000 K bírságot szab ki. Erre a törvényes rendelkezésre a kötelezettet az eskü letételének .határnapját kitűző végzésben különösen figyelmeztetni kell. A bírság kirovását közlő végzésben a eskü letételére új határnapot kell kitűzni, újabb, magasabb — 1.000 K-t is meghaladható — bírsággal való fenyegetéssel. A bírság kirovását mindaddig kell ismételni, míg a fél az esküt le nem teszi, vagy míg a kiszabott bírságok összege a körülmények mérlegelése szerint hozzávetőleg kiszabható illeték háromszorosát eléri. A bíróság által megállapított bírság sem nem mérsékelhető, sem el nem engedhető. A kötelezett bármely időben kérheti, hogy az eskü letételére a bíróság határnapot tűzzön ki. A kérelemnek további eljárás nélkül helyet kell adni. Az eljárás részleteit a pénzügyminiszterrel egyetértve az igazságügyminiszter szabályozza, Horvát-Szlavonországokban az eljárásra az ott érvényben lévő jogszabályok az irányadók.