Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

40 \ 14,40. szám. birtokosa azt biztosítani tartozik. Az illeték fizetésének a vevő által való elvállalása esetén az illeték a vételárhoz nem számítható, viszont ha az eladó vállalja azt magára, le nem vonható. Nem tekinthető mellékszolgáltatásnak az olyan kikötés,^ amellyel az eladó a dolog időleges, vagy élethosszig tartó haszonélvezeti vagy használati szolgalmát a maga vagy házastársa számára fentartotta. Ha egyes esetekben az előző bekezdések szerint megállapított érték a helyi forgalom értékeinél szembetűnően csekélyebb, a 43. §-ban szabályozott becslésnek az adásvételi szerződések illetékezósénél is helye van s amennyiben a becslés nagyobb értéket eredményezne, az illetéket a becsérték után kell kiszabni. . Ingatlanoknál a 44. §. szerint kiszámított törvényszerű legkisebb értéknél kisebb összeget azonban a kiszabás alapjául semmi körülmények között sem szabad venni. 58.. §. Ingó és ingatlan együttes átruházása. Ha az adásvételi szerződés tárgyai ingók ós ingatlanok együtt és a vételár nincs külön feltüntetve, a szerződóst úgy kell tekinteni, mintha csupán ingatlan volna a tárgya. De ha az illeték fizetésére kötelezett felek utólagosan bizonyítják, hogy mennyi volt külön az ingóságok vételára, az illetéket meg­felelően helyesbíteni kell. Azokat a dolgokat, amelyek a magánjogi szabályok szerint az ingatlan alkotó részei, az illetékkiszabás céljából is ingatlanoknak kell tekinteni. Ipar űzósére állandóan berendezett épületeknél az ipar űzésóre rendelt és az ingat­lan alkotórészének nem tekinthető gépek és szerelvények ingóknak minősül­nek. Az ingatlanokhoz kapcsolt jogok, jogosítványok ós kiváltságok, ameny­nyiben az ingatlannal együtt ruházzák át őket, — még ha külön szerződé­seket állítanak is ki róluk — az ingatlan vagyonátruházási illeték alá esnek. Az első bekezdés esetében, ha a vételárnak az ingókra és ingatlanokra' való elkülönítése aggályosnak látszik, az ingatlan értékét a 43. §. rendel­kezései szerint lehet megállapítani. 59. §. Részletekben fizetett vételár. Ha a szerződésben a vételár nincs határozott összegben kitüntetve ós éveken át fizetendő törlesztési részletekben rovandó le, amelyekben nemcsak a vételár, hanem annak kamatai is bennfoglaltatnak, vételár gyanánt csak a tőkeösszeget lehet tekinteni. • A kamatlábat, amelynek alapján a vételár­tőke kiszámítható, a felek bizonyítani kötelesek. A számításnál magában a szerződósben kikötött, vagy egyébként hitele­sen igazolt tényleges kamatlábat kell alapul venni; 5°/o kamatlábbal kell azonban számítani, ha ilyen kikötés vagy igazolás hiányzik, valamint akkor is, ha a kikötött és igazolt kamatláb 5°/o-nál nagyobb. Ha a vételár részletfizetésnek nem minősíthető ismétlődő szolgáltatások­ból áll, vagy a meghatározott összegen félül a mellékszolgáltatások állanak ismétlődő szolgáltatásokból, ezeknek értékét az 51. §. rendelkezései szerint kell megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom