Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

1440. szám. 35 Ha a féllel méltányos egyezséget kötni nem lehet, az illetéket a meglévő adatok alapján megállapítható érték szerint kell a kiigazítási jog fenntartásával kiszabni. Ebben az esetben joga van a félnek a netalán feleslegesen fizetett illetéket visszakövetelni, valamint a kincstárnak pótilletóket kiszabni, ha a kiszabott illetéknél az utóbb igazolt érték után kevesebb vagy több illeték járt volna. A kiigazítási jog fentartásával egyezséget is lehet kötni. A kiigazítási jog fentartása esetén úgy a félnek a tartozatlanul fizetett illeték visszatérítéséhez, mint a kincstárnak a pótilletók kiszabásához való joga csak az ügylet lebonyolításától számított 5 óv alatt évül el. Ha a szolgáltatás határozott összegben nincs ugyan megállapítva, de annak legnagyobb mértéke (maximuma) ki van fejezve, vagy ha két rendbeli jog avagy kötelezettség között lehet választani, az illetéket az első esetben a legnagyobb érték, a második esetben pedig a választástól függővé tett nagyobb pénzérték után kell kiszabni. Az illeték alapjául szolgáló több egyes szolgáltatást egyenként kell értékelni, s az illetéket az egyes szolgáltatások pénzértékének összegétől kell kiszabni. 51. §. :• Visszatérő szolgáltatások értékelése. Életjáradékok, tartásdíjak ós más visszatérő szolgáltatások értékelésére a következő szabályok az irányadók: 1. Az örökké tartó vagy olyan szolgáltatásokat, amelyeket bizonytalan időre alakult testület vagy intézet fennállásának tartama alatt kell teljesíteni, a szolgáltatás egy évi összegének 20-szorosával kell számítani. 2. Meghatározott időre kikötött szolgáltatásoknál a szolgáltatás egész tartamára eső szolgáltatások összegét kell értékül venni, amely azonban az évi szóigáltatás 20-szorosát meg nem haladhatja. 3. Bizonytalan időre terjedő szolgáltatásoknál az egy évi szolgáltatás 3-szoros összegét kell alapul venni. 4. Ha az ismétlődő szolgáltatás valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, annak 10-szeres összege, ha pedig együttesen több személy életidejére terjed, annak 15-szörös összege veendő értékalapul ; de ha a szolgáltatásra jogosultak egyike 65. életévét már meghaladta, az értékalapnak csak a 3

/4-ed része, ha pedig 65. életévüket ketten vagy többen haladták meg, az értékalapnak csak fele vehető számba. 5. Ha az életfogytig tartó szolgáltatás több személyt egymásután illet meg, amennyiben* a szolgáltatást élvezők terhére kiszabandó illeték alapját kell megállapítani, mindegyik terhére külön-külön a szolgáltatás 10-szeres összegét kell értékalapul venni, amennyiben pedig az ilyen szolgáltatás teherként vonandó le, a szolgáltatás 10-szeres összege vehető csak számításba. Ha az egymásután következő személyek részére nem egyenlő összegű szolgáltatás teljesítendő, a legnagyobb szolgáltatás 10-szeres összegét kell levonni. 6. Ha az ismétlődő szolgáltatás határozott időre és azonkívül további bizonytalan időre is kiköttetett, alapul a 2. és 3. pontok szerint kiszámított értékek összegét kell venni, azonban az így kiszámított érték sem haladhatja meg az évi szolgáltatás 20-szorosát. 5*