Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában
32 1440. szám. Az ebben a szakaszban megszabott becslési eljárásra vonatkozó részletes utasítást é,s az alkalmazott becsüsök díjazását az igazságügyminiszterrel és a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokban a Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértve, a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 44. §. As ingatlanok legkisebb értéke. A 42., illetve 43. §-ban meghatározott becsértékek közül bármelyiket csak akkor szabad az illeték kiszabásánál .alapul venni, ha azok nem csekélyebbek az ebben a szakaszban meghatározott törvényszerű legkisebb értéknél. A törvényszerű legkisebb értékek a következők: 1. Földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek 50szeres összege. Olyan földbirtoknál, amely valamely vízszabályozó vagy ármentesítő társulat kötelékébe tartozó község árterében fekszik, a tiszta jövedelemből a szabályszerű módon megállapított vízszabályozási járulók levonandó, hacsak ezt a költséget az 1881. évi XLII. t.-c. 7., 14. ós 15. §-ai értelmében már a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál figyelembe nem vették. 2. Házbóradó alá eső ingatlanoknál a házbóradó alapjául szolgáló nyers bérjövedelemnek: a) Budapesten a 16-szoros összege, b) általános házbéradó alá eső helyeken a 15-szörös összege, c) másutt a 12-szeres összege. 3. Házosztályadó alá eső ingatlanoknál a házosztályadó 200-szoros öszszege. 4. A részint földadó, részint házbóradó vagy házosztályadó, továbbá a részint házbéradó, részint házosztályadó alá eső ingatlanoknál az 1—3. pontok szerint kiszámítandó értékek együttes összege. Az ideiglenesen adómentes ingatlanok legkisebb értékének kiszámításánál az a jövedelem, illetőleg az a házosztályadó veendő alapul, amely jövedelem után a házbéradó kivetendő, illetve amely házosztályadó megállapítandó volna, ha az ideiglenes adómentesség esete fenn nem forogna. A törvényszerű legkisebb értéknek kiszámításánál az illetékkötelezettség keletkezését megelőző évi adó alapjául szolgáló jövedelmet (kataszteri tiszta jövedelem, nyers házbórjövedelem), illetve az azt megelőző évi házosztályadót kell alapul venni. Új épületeknél vagy toldalékópítkezóseknól, amikor a megelőző évben az adótárgy még nem volt meg s ezután az adót elsőízben abban az évben vetették ki, amelyben az illetékkötelezettség keletkezett, a törvényszerű legkisebb érték megállapításánál az ez évi adó alapjául - szolgáló házbérjövedelmet, illetve az ez évre kivetett házosztályadót kell alapul venni. Osztott tulajdonnál — ha t. i. az épület nem a telek tulajdonosáé, — az e szakaszban megállapított értéket a telek és épület együttes értékének kell tekinteni, amelynek a két alkotó rósz között való megosztása egyezség vagy becslés útján határozandó meg.