Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában

Í44Ó. szám. 20 2. Ha az örökhagyó halálakor nem volt magyar állampolgár, csak a belföldön lévő ingó vagyona esik öröklési illeték alá. Azt az öröklési adót, amelyet az ebben a pontban említett vagyon után abban az államban kellett fizetni, amelynek az örökhagyó polgára volt, a terhek közé kell számítani. A pénzügyminiszternek joga van egyes esetekben az illetéket részben vagy egészben elengedni, ha az örökhagyó csak átutazóban, ideiglenesen tartózkodott az országban. 3. Belföldön lévő ingó vagyonnak kell tekinteni különösen a magyar szent korona országaiban engedélyezett kiváltságokat, szabadalmakat ós jogokat, a belföldi ingatlanokon bekebelezéssel biztosított követeléseket, a belföldön folytatott vállalatokból való részesedóseket, amennyiben ez a részesedés nem a következő bekezdésben megnevezett értékpapírok valamelyikének birtokához fűződik. Érc- és "papírpénzre, bankjegyekre, részvényekre ós hasonló értékpapírokra, bányarószekre (kuxák), továbbá rendeletre szóló papírokra (váltók, utalványok, stb.) a megőrzés helye, ingatlanokon nem biztosított követelésekre az adós lakhelye az irányadó. 24. §. Kölcsönösség és viszonosság. Ha az örökösök igazolják, hogy abban az államban, amelynek az Örökhagyó polgára volt, magyar állampolgárok ott lévő ingó hagyatéka után hasonló öröklési adót vagy illetéket nem kell fizetni, az ingó vagyon itt sem vonható illeték alá. Az ismételt illetókezós elkerülése, a kölcsönösség megóvása és a viszonosság gyakorlása céljából a pénzügyminiszter a külföldi állampolgárok után maradt hagyatékok illetékezésére nézve rendelettel egyébként is intézkedhet. Az Ausztriával szemben fennálló viszonyra nézve az 1899. évi XL'VI. t.-oikkben foglalt egyezmény rendelkezései az irányadók. 25. §. Külföldiek szerződései. A belföldön kötött vagyonátruházási szerződések illetékkötelezettségére nézve mellékes az a körülmény, hogy a szerződő felek magyar állampolgárok vagy külföldiek. A külföldön kiállított okirat alapján abban az esetben, ha illeték fizetésének csak okirat kiállítása esetén van helye, vagyonátruházási illetéket csak akkor lehet követelni, ha az okirat jogi hatálya a belföldre is kiterjed. Az okirat jogi hatályának a belföldre való kiterjedése alatt kell érteni különösen, ha az ajándékozott vagy átruházott dolgot a belföldön adják át, vagy ha azokirat alapján a belföldön más jogcselekmény történik, vagy ha az okiratot, annak' másolatát vagy fordítását belföldön hivatalos célra használájk. IV. CÍM. Az illetékkötelezettség keletkezése. 26. §. Az illetékkötelezettség keletkezése örökségeknél. < A kincstárnak az öröklési illetékhez való joga az örökhagyó halála napján keletkezik. •