Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

146 1443. szám. a 40 szolgálati óv után járó teljes nyugdíjat kaphassák. A törvényjavaslat e tekintetben a havidíjasoknál két főcsoportot különböztet meg, és pedig egyrészt a csapattiszteket a csapatszolgálatban és a katonai orvosokat a csapat- és a katonai kórházi szolgálatban, másrészt az olyan egyéb havi­díjascsoportokat, amelyekkel szemben másféle, de szintén nagyobb követel­ményeket támasztanak. Az előbbieknél a nagyobb elhasználódás főleg a korai években, szolgálati idejük első felében jelentkezik, ennélfogva ezeknél a szol­gálati idő felemelt számítását a javaslat akként állapítja meg, hogy már 20 évi szolgálati idő után elérhessék az öt év hozzászámítását; az utóbbiak­nál, ellenben a javaslat a felemelt beszámítást az egész 35 évi szolgálati időre egyenletesen osztja meg, úgy hogy az 5 év hozzászámítását ezek csak 35*évi szolgálati idő után érik el. Az év hat hónapot meghaladó töredékének teljes óv gyanánt való be­számítása ezidőszerint már mindenütt rendszeresítve van. A 6 , 7. és 8. bekezdések a különben járó nyugdíjnak különös okokból (szolgálatban szerzett súlyos betegség, szolgálatban törtónt baleset) vagy különösen súlyos és rendszerint teljes keresetkóptelenséget okozó fogyatkozások miatt való feljavításait tárgyalják. Hasonló határozványok vannak érvénj'ben a m. kir. és a cs. kir. állami tisztviselőkre vonatkozólag is. A 13. §-hos. Az a határozvány, hogy a katonai igazgatás valamely ágazatában alkalmazott nyugállományú személyek nyugdíját időnkint újra kell megállapítani, azért szükséges, mert az ilyen alkalmazásokban eltöltött idő tényleges szolgálati idő gyanánt számít. Ez az eljárás különben megfelel a jelenlegi gyakorlatnak is. A 16. §-Tioz. A nyugdíjnak külföldön való élvezete külön engedélyhez van kötve, ennélfogva, ha valaki ez engedély nélkül hosszabb ideig tartóz­kodik külföldön, nyugdíját be kell szüntetni. A nyugdíj élvezetének beszüntetése tekintetében e §-ban felsorolt egyéb esetek külön indokolásra nem szorulnak. A 17.—19. §§-ho*3. Az e §§-ban foglalt határozványok általában azonosak az eddigiekkel; tekintettel azonban a létfenntartás folyton emelkedő nehéz­ségeire és arra a körülményre, hogy ezekben az esetekben többnjáre olyan katonai személyekről van szó, akik idő előtt, tehát csekély nyugdíjjal voltak kénytelenek nyugállományba lépni, a javaslat részükre a ^katonai pótlókénak mindaddig való kiszolgáltatását biztosítja, amíg polgári illetményeik összes előbbi katonai ténylegességi járandóságaik összegét elérik. Eddig a katonai pótlékot csak abban az esetben szolgáltatták ki, ha a polgári illetmények nem voltak legalább egyharmaddal magasabbak, mint a katonai ellátási illetmények. A 20. §-hoz. A nyugdíjjalulékok összegeit a javaslat ugyanolyan összegek­ben állapítja meg, mint a m. kir. állami alkalmazottaknál. A'ca. kir. osztrák állami alkalmazottak ugyan magasabb nyugdíjjárulékokat fizetnek, de ezeket nem lehet teljes összegükkel az összehasonlítás alapjául felhasználni, mert a katonai személyek eddig — eltekintve az önbiztosítás elvei alapj án rendszeresített lakbórsegélyért fizetett járulókoktól -— sem saját, sem hátramaradottaik el­látási illetményeiért járulékokat nem fizettek, úgy, hogy a jövőben fizetendő járulékok összegének megállapításánál csak az eddigi és az új ellátási sza­bályok közötti különbözet volt figyelembe vehető. A cs. kir. osztrák állami tisztviselőknél a nyugdíj új kiszámítási kulcsának rendszeresítésóért és a ténylegességi pótdíj egy részének a nyugdíj megállapításánál való be­számításáért az addig is már rendszeresítve volt nyugdíj járulókokat csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom