Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1440. A pénzügyi bizottság jelentése "a vagyonátruházási illetékekről" szóló 1428. sz. törvényjavaslat tárgyában
1440. szám. 5 .alkalmasak arra, hogy az adózók nagyobb mérvű és méltánytalan megterheltetését megszüntessék. Az ebből a nézőpontból tett módosítások a következők: A javaslat 12. §-át a bizottság a következő két pótlással egészítette ki: »Ha a haszonélvezet az örökhagyó feleségót illeti, s annak megszűntével az örökség az örökhagyó lemenőire száll, a haszonélvezet után fizetett illeték felét az örökség után járó illetékbe be kell tudni.« Ennek a módosításnak indoka az a körülmény, hogy míg eddig az állag örököse csak az örökölt vagyon értékének fele után tartozott öröklési illetéket fizetni, most a vagyon teljes értéke után fog fizetni s így nagyon is méltányos, hogy a legközelebbi örökösök ilyen esetben némi kedvezményt nyerjenek. A másik pótlás a következő: »Ha a haszonélvezettel terhelt vagyon örököse a haszonélvező előtt hal meg, az ő terhére előírt illetéket a későbbi örökösök csak annyiban tartoznak megfizetni, amennyiben ez az ő terhükre kiszabandó illetéket meghaladja.« Ez a rendelkezés a mai jogszabályokban hiányzik. A szigorú jog szempontjából ugyan lehet vitatni, hogy az új örökösnek joga az elődje által megszerzett tulajdonjogban gyökerezik, s így az ennek a jognak megszerzésével járó teher épúgy átszáll reá, mint más hagyatéki teher, mégis a bizottság méltányosnak tartja ilyen esetben egy illetékkel megelégedni. Tisztán szociális szempontot tartott a bizottság szem. előtt akkor is, amikor az illetékmentes hagyatékok értékét a 19. §-ban 200 K-ról 500 K-ra emelte fel. Közgazdasági szempontok vezették a bizottságot a 21. §-hoz csatolt új, 4. pont felvételénél, amely az altraisztikus pénzintézetek útján lebonyolított ingatlan-vételekre teljes illetékmentességet állapít meg. A méltányosság vezette a bizottságot a 73. §. második bekezdésének módosításánál, amikor a közszerzeménynek a házasság tartama alatt, vagy annak felbontásakor való kielégítését nem tekinti ajándékozásnak, hanem csupán az ingatlan telekkönyvi átírásáért járó illeték fizetését írja elő. Szintén méltányossági, de egyúttal közgazdasági érdekek megfontolása indította a bizottságot arra is. hogy a biztosítási összegekből csupán 20°/o-nak visszatartására ad jogot a biztosítási intézeteknek. Itt említjük meg, hogy a bizottság alapos megfontolás után arra a meggyőződésre jutott, hogy a biztosítási összegeknek a hagyatékhoz számítását és ily módon illeték alá vonását a javaslat indokolásában foglalt okokból a maga részéről is helyesnek tartja és elfogadásra ajánlja. A megterhelt ingatlan vagyon örökösének helyzetét kívánja enyhíteni a 104. §-ba illesztett toldás, amely nem kedvezményképen, hanem jogos igényként adja meg ilyen esetben a félnek azt, hogy kamatmentes, vagy kamatmérséklés mellett engedélyezendő részletfizetést is igényelhessen, ha az illeték' nek azonnal való megfizetése vagyoni helyzetének megromlására vezetne. A nyugdíjintézetek közhasznú működésének előmozdítását célozza az 54. §-nak a bizottság által javasolt az az intézkedése, hogy a hatósági támogatásban részesülő, valamint az ugyanazon foglalkozású vagy hivatású egyéneknek országosan szervezett nyugdíjintézetei (pl. a hírlapírók, színészek, közjegyzők, lelkészek, tanítók, községi jegyzők stb.) nyugdíjintézetei a rájuk szállott örökségek és hagyományok, valamint ajándékok után csupán 2°/o öröklési illetéket fizessenek az eddigi 10°/o legalacsonyabb kulcs helyett, valamint a 107. §. 7. pontja alatt felvett az az új rendelkezés, amely szerint ezeknek a nyugdíjintézeteknek ingó vagyona az illetékegyenértók alól is mentes lesz
