Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról

1426. szám. 69 gyűlés katholikus tagjai megkérték Fogarassy Mihály erdélyi püspököt' a katholikus státuszgyűlés egybehívására, ami meg is történt. A státuszgyűlésből 1866. évi január hó 10-én kelt felségfolyamodvány szerint a státusz azt kérte: »hogy a királyi kormányszék mellett fennálló catholica commissiót megszüntetve, a Felség megengedni méltóztassék, hogy az annak hatásköréhez tartozó üryek az erdélyi katholikus státusz . . . gyűlésére és az annak kebeléből választandó 24 tagú választmányra bízassanak és méltóztassék megrendelni, hogy: egyházi, iskolai és alapítványi vagyonunk ezen státusz-gyűlés rendelkezése és kezelése alá minél előbb átadassák <•. Ezen kérvény szerint »a katholikus bizottmány ugyanis oly intézmény, melyet az erdélyi katholikus státusz soha törvényesnek nem tekintett, sőt inkább benne oly közeget látott, mely autonómiánk nélkülözhetővé tételére volt életbe léptetve«. A katholikus státusz előterjesztése ez alkalommal sikerre vezetett. 1867. évi szeptember hó 12-én 896. eln. sz. a. kelt átiratában Eötvös József báró minister értesítette az erdélyi püspököt, hogy »0 Felsége ugyanazon évi augusztus hó 19-én kelt legf. elhatározásával megengedte, hogy az erdélyi főkormányszék mellett fennállott catholica commissio megszüntettessék és az eddig ennek hatáskörébe tartozott ügyek az erdélyi róm. kath. státusznak az 1866. évi január hó 10-én Kolozsvárott tartott közgyűlésének jegyzőkönyvében körülírt szerkezetű gyűlésének és az annak kebeléből választandó bizottságnak befolyásával kezeltessenek ós intéztessenek, azon módozatok szerint, melyeket Ő Felségének magyar kormánya, az összes érdekeltekkel egyetertőleg, legf. kegyúri ós főfelügyelői jogának csorbítása nélkül fog megállapítani ós legf. elhatározás alá terjeszteni«. E felhívás alapján az 1868. évi február hó 9-ére Gyulafehérvárra egybehívott státuszgyűlés megállapította a státusznak szervezetét, amely ellen azonban a kisebbség különvéleményt adott be, a püspök is kifogásokat emelt. Nemsokára, 1869. évi április hó végével a királyi főkormányszék megszűnt, szükséges volt tehát addig is, míg végleges intézkedés történik, az ügyek ideiglenes elintézéséről gondoskodni, miután a főkormányszékkel a kebelében működött katholikus kommisszió is megszűnt. Eötvös báró minister, az erdélyi püspökkel és a prímással folytatott előleges tárgyalások után, 1869. évi 17. rend. sz. a. az erdélyi királyi biztosnak megírta, hogy mielőtt az egyetemes katholikus autonómia életbe léphetne, a megszűnendő katholikus kommisszió helyébe ugyanazon elemekből vagy férfiakból — még nébány m;is egyházi és világi tekintélyekből kiegészítve -—ideiglenes közeg állíttassák, mely közvetlenül a királyi biztos útján venné a kultuszminiszter intézkedéseit, emellett a katholikus alapok, a már átvett kolozsmonostori uradalom kivételével, az eddigi módon egyelőre országos pénzügyi kezelés alatt hagyatnának. E tárgyalások nyomán lépett életbe az erdélyi róm. kath. státusz ideiglenes bizottsága 1869. évi május hó 1-én. A státuszgyűlós 1873-ban jött újra össze s május hó 13-áii megválaszd totta 24 tagú igazgató-tanáé iát s egyúttal a kultuszminisztertől az alapítványi vagyon átadását kérte. Az igazgató-tanács felállítását a minister 1873. évi június hó 16-án 1008. eln sz. a. tudomásul vette, de a vagyonkezelés átadását nem teljesítette, azon indokolással, mivel nincs azon helyzetben, hogy Magyarország katholikus önkormányzási ügyeinek eldöntése előtt különösen ós kivételesen intézkedjék Az alapok és alapítványok átadását ismételve sürgette ugyan a státusz igazgató tanácsa, de eredménytelenül. Az alapítványok ós az azokhoz tartozó vagyonra nézve a ma is még érvényben levő állapot az, hogy az alapítványokat, melyeket azelőtt a királyi kincstárnokság