Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról
1426. szám. 65 azt a tényt, hogy az egyetem összes pénzbeli szükséglete pl. 1914/15-ben az egyetemi klinikákon kívül, amelyekre 3,633.808 korona fordíttatik s amihez az egyetemi alap nem járul, 3,730.651 korona, ebből az egyetemi alap fedez 641 309 koronát, amiből kathobkus célra, t. i. a theológiai fakultásra, a dologi kiadás aránylagos quótáját hozzáadva, közel 220.( 00 korona esik. A többi 421.309 korona az egyetemi alap jövedelméből nem fordíttatik katholikus célra. Ennek a helyzetnek a kibonyolítása tárgyalásokat tesz szükségessé a kath. autonómiával, úgy, hogy ez a kérdés egyelőre függőben hagyandó. Hasonlókép függőben hagyandó, mivel azzal a törvényjavaslat tárgyalásáig el nem készülhetnek, a többi kisebb alapítványok ügye, melyek helyzete valóban egyetértőleg eszközölt tisztázást kíván, de melyek sorsának függőben hagyása és későbbi meghatározása aránylagos jelentóktelenségük miatt sem most, sem a döntés idejében nehézségeket nem okozhat. Az átadás kapcsán netalán felmerülő nehézségek elhárítására a javaslat megfelelő intézkedéseket tartalmaz, amelyek megokolása a részleges indokolásban adatik elő. Az alapok átadásával kapcsolatos az azokból fenntartott intézetek, jelesül a közép- és főiskolák jövendő sorsa, vagyis a katholikus autonómiának az oktatásügy terén adandó hatáskörnek terjedelme, mely fenntartva a főkegyúri jogkört, lényegében csak ugyanaz lehet, mint az autonóm hitfelekezeteké. A magyar kultúrpolitikának ama jellemző vonása, hogy teret hagyott a felekezetek érvényesülésének, megfelelt az ország tényleges, számos felekezetet feltüntető vallási viszonyainak, megfelel a merev központosítástól, a jellegzetes tulajdonságok rideg nivellálásától mindenkor tartózkodó magyar nemzeti gondolkodásmódnak. A, magyar kultúrpolitikának ezen irányzata mellett pedig semmi észszerű, elfogadható ok nem javasolja, hogy a katholikus iskolák nagyobbmérvű önállósítása aggodalommal fogadtassák. Annál igazságtalanabb volna a katholikus iskolaügynek különleges és kivételes kezelése, mert kétségtelen, közismert tény, hogy a katholikus iskolák hosszú idő óta a hivatalos kultúrpolitika hordnokai voltak, mindenkor úgy a szakszerűség, mint a hazafias nevelés szempontjából a legnagyobb elismerésre méltó módon töltötték be hivatásukat, felekezeti tekintetben pedig általában oly móltányos szellemben működnek, hogy a katholikus közönség osztatlan bizalma, nagyrabecsülése mellett a másvallásúak körében nem kevesebb tiszteletnek és rokonszenvnek örvendenek. Az ilyen alapon és ilyen tartalommal szervezett katholikus önkormányzat fejlődésünk organikus fejleményeként fog jelentkezni; egyesíteni fogja magában azon általános elvek megvalósítását, melyek az egyházi önkormányzat lényegét képezik, melyeknek alkalmazása tehát a jogegyenlőség követelménye; de egyesíti magában azokat a külön intézkedéseket is, amelyek a magyarországi katholikus egyház helyzetének történeti fejlődéséből folynak. De az ország lakói többségének ilyen egyházi szervezkedése egyszersmind nemzeti, társadalmi erősséget fog jelenteni, az önkormányzati szellem szilárdulása a közszabadság javára is fog gyümölcsöket teremni. E nagy mű közjogi megalapozásaként kérem a törvényjavaslat elfogadását. Képv. iromány. 1910—1915. LXI. kötet.
