Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról
60 . 1426. ^záüí. házassági jogra és a kapcsolatos egyházpolitikai kérdésekre vonatkozó ismeretes programmját Egyidejűleg a programm bejelentésével, az 1893. évi budget tárgyalásakor, Fenyvessy Ferenc képviselő a szabadelvű-párt előlegeshozzájárulásával oly értelmű határozati javaslatot terjesztett a képviselőház elé, amellyel utasíttatott a kormány, hogy a katholikus autonómia szervezése céljából egy kongresszus egybehívására a korona engedélyét eszközölje ki. E javaslatot a képviselőház 1893. évi március hó 17-én tartott ülésében egy^ hangúlag elfogadta, s ezzel az autonómia kérdését visszavonhatlanul napi+ rendre tűzte. A képviselőházi határozattal utasított kormány mindenekelőtt egy előkészítő bizottság egybehívását tartotta szükségesnek. Ehhez Csáky Albin gróf akkori kultuszminiszter kieszközölvén a legfelsőbb engedélyt, a bizottság 1894. évi február hó 24-én a hercegprímás elnöklete alatt összeült. Feladata volt a következő két kérdésben nyilatkozni: 1. Milyen módozat mellett legyen az új szervező kongresszus egybehíva? 2. Az 1870/71. évi kongresszus munkálata manap mennyiben lenne fölhasználható? Az előkészítő bizottság a szervező kongresszust az 1869. évi október hó 25-én legkegyelmesebben jóváhagyott választási módozatok mellett megejtendő új választás alapján véleményezte egybehívandónak, míg a második kérdésben nyilatkozni magát illetékesnek nem tartotta, az országos szervező gyűlést jelentvén ki egyedül hivatottnak a válaszadásra. A most vázolt előzmények után az első kormányakció az 1895. évi november hó 29-ón kelt legf. elhatározás kieszközlése volt, amely a szervező kongresszusnak később meghatározandó időponton leendő egybehívását engedélyezte. Ezen új kongresszushoz az 1870171. évi kongresszus munkálatát visszaküldetni rendelte azzal, hogy azt, a változott viszonyokra való tekintettel, valamint a Felséget megillető legfőbb kegyúri és felügyeleti jogok és a római katholikus egyház szervezetének szigorú szem előtt tartásával újabb megfontolás alá vegye és kellő módosítás után, jóváhagyás végett terjessze fel. Egyben felhatalmaztatott a kormány, hogy az országgyűlés mindkét házában a legf. elhatározásnak megfelelő kijelentéseket tehessen. A következő 1896. óv a millenáris ünnepségek miatt nem lévén alkalmas a kongresszus egybehívására, az az 1897-ik évre maradt, amikor is a május hó 14-én kelt legf. elhatározással a szervező gyűlés összehívása elrendeltetett. Tényleg a szervező gyűlés 1897. évi november hó 11-ón összeült és hosszas, beható tanácskozások után, amelyek során az akkori kormánynyal is bizalmis érintkezésbe lépett, munkálatát, egy szervezeti szabályzat alakjában, 1902 évi március hó 10-én befejezte és március hó 13-án Ő Felségének átadta A munkálatot ő Felsége ugyanaz nap kelt legf. elhatározásával véleményezés végett az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldötte, aki a kongresszusnak adandó választervezetet 1903. évi május hó 29-én mutatta be legf. helyen. Ugyanoda bemutattatott a balázsfalvi gör. szert. kath. érseki tartomány főpapjainak külön beadványa az autonómia tárgyában, amelyet Ő Felsége a miniszteri választervezettel együtt 1903. évi június hó 21-én kelt legf. elhatározásával a püspöki karnak adott ki vélemóiryezés végett. A püspöki kar irata, amelyben véleményt mondott a szervező kongresszus munkálatáról és az arra vonatkozó miniszteri választervezetről. 1906. évi szeptember hó 2-án kelt és az ugyanazon évi szeptember hó 27-én kelt legfelsőbb elhatározással véleményezés végett a vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez áttétetett: Azóta a politikai helyzet hullámzásai akadályozták
