Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1437. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról" valamint eegynémely adónem után fizetendő hadipótlékról" címá 1.401 számú törvényjavaslat tárgyában

Í437. szám. 465 évi kivetés során nem három, hanem csupán két gazdasági évnek nyereségtöbblete után fizetik, az 1916/1917. gazdasági óv nyereségtöbblete után is az 1916. évi XXIX. t.-c. 6. §-a szerint adóznak. Ezeknél a vállalatoknál az 1919/1920. gazdasági v

év még hadi évnek számítandó. 13. §. Az 1916. évi XXIX. t.-c. 9. §-a helyébe lép: Hadi nyereségadó alá esnek a természetes személyek, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás feje, továbbá az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. és 8. pontjai szerint, nemkülönben a jelen törvény 4. §-a értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek az 1917. évben, illetőleg az ezt követő 1918. és 1919. j|adi években elért jövedelemtöbbletek után. Természetes személyek alatt az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglaltak szerint jövedelemadó fizetésére kötelezett magyar ós külföldi állampolgárok értendők, kivéve az idézett törvény 4. §-ának 1., 3. ós 4. pontjaiban említett egyéneket, akiknek adómentességei hadi nyereségadóra is kiterjed. A jövedelemadó fizetésére nem kötelezett jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 2. §-ában foglaltak szerint részeik arányában a tagok adóznak, akik alatt a természetes személyek és a jelen szakasz értelmében jövedelem. adó "fizetésére kötelezett jogi személyek értendők. A hadi nyereségadó alá tartozó természetes és jogi személyek megadóztatásánál az alábbi rendelkezéseknek megfelelőleg kell eljárni:* I. A hadi nyereségadó alapját az a jövedelemtöbblet alkotja, amellyel a hadi években (10. §.) az egy-egy évi adóköteles jövedelem az 1913. békeévi adóköteles jövedelmet, vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., > 1912. és 1913. békeévekben elért adóköteles jövedelmeknek átlagát meghaladja. Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyújtott vallomásban kifejezendő kívánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. A normális évúgyaz 1911 — 1913. átlagévek bármelyike, mint az ezen éveket megelőzőleg bezárólag 1906. évig bármelyik esztendő lehet. •. \ II. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikében, valamint a békeévek mindegyikében az adóköteles jövedelmet a jelen szakaszban foglalt rendelkezések figyelembevételével alkotja : 1. természetes személyeknél, illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a esetében a közös háztartás fejénél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, illetőleg 3. §-ában említett jövedelem; 2. jogi személyeknél az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ának 7. ós 8. pontjában, valamint a jelen törvény 1. §-ában említett jövedelem. III. Nincs adókivetésnek helye abban az esetben, ha a félnek 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi összjövedelme 10.000 K-t meg nem halad, vagy ha meg is halad, de a jövedelemtöbblet 3000 K-nál nem nagyobb. Összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az összjövedelemhez azonban nem számít: . a) országgyűlési képviselőknél az 1918. évi III. t.-c. 2. §-a szerint járó háborús pótlók ; **"" Képv." iromány" 1910—191§. LXl. kötet. * 59 '