Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról

32 1424. szám. nyessége tekintetében a Ház minél előbb tisztában lehessen, éppen ezért később beadott kérvények nem érvényesek. A 45 §. szerint a Háznak bizottságai nemcsak a megbízólevél alakját képező választási eljárásnak formabeli kifogástalan voltáról győződnek meg, hanem azt is kutatják, ha vájjon a megválasztott ellen nem forognak-e fönn a javaslat 15. és 16. §-ban megjelölt tiltó körülmények és ha ilyeneket észlel, az iratokat a 49. §. szerint a parlamenti bírósághoz teszi át. . A 46. §. intézkedik arról, hogy a jelenlegi házszabályok a törvény alapján eszközölt házalakulástól számított 3 hónap alatt új házszabályokkal pótoltassanak, melybe a törvényjavaslat 53., 58. és 59. §-ai fölveendők. Ezen §. a kapcsolatos 53., 58. és 59. §-okkal együttesen a magyar alkotmányos életnek veszedelmét kívánja elhárítani, és biztosítani, hogy az ország lakosainak bókóba nem vert ós titkosan megnyilvánult óhaja szerint összeült Házban a valódi alkotmányos többségnek kívánsága érvényesülhessen. A 47. §. esküt követel a képviselőtől. A törvényhozás képviselőházában ülő képviselők már mint nevük is mutatja, választókerületüknek jogán, mint azoknak képviselői foglalnak helyet. A dolog természete szerint tehát a képviselő elhatározásaiban kerületének nézete nyilvánul meg. Ezért volt régente a kerületnek, illetve a törvényhatóságoknak utasítási joga. Az utasítási jog azonban célszerűtlen ahhoz, hogy igazságos legyen, nehézkes ós a parlamenti pártalakulásokat lehetetlenné teszi. De az utasítási jog sok esetben korlátul is szolgál a jobb meggyőződós rögtönös megnyilvánulásának és éppen ezért a szerzett tapasztalatok alapján igen helyesen, mellőztetett. De ha nincsen a kerületnek utasítási, joga, akkor a törvényt hozó képviselőnek felette fontos közjogi állásából folyólag minden esetre külbefolyástói teljesen ment, minden tekintetben függetlennek kellene lenniök, hogy törvényhozói méltóságukban tisztán saját tudásuk és lelkiismeretük szerint szolgálják hazájuk és nemzetük érdekeit. Ámde ezen függetlenség mellett az egyéni gyengeségből eredhető eltévedések ellen a megbízó kerület joggal követelhet garanciákat, hogy képviselője nagyfontosságú, magasztos hivatásának, az ország és a nemzet érdekében pontosan megfeleljen. A tervezés a képviselőnek teljes szabadságát a legtávolabbról sem érinti, hanem inkább arra állít fel korlátozó ós kényszerítő szabályokat, hogy a képviselő törvényhozói szabadságát és tisztét teljesítse is. Az eskü is, mit a képviselőtől megkíván, teljes összhangban van a törvényhozói hivatásával, mert a magyar alkotmány szeretete, védelme és ápolása a szentesített törvények tisztelete, a királyhűsóg, az egységes nemzeti állam ideájának szolgálata ós a törvényhozói kötelességeknek hű teljesítése, mind csak erény számba mehet a hivatásának megfelelni tudó képviselőnél és az, aki ilyen esküt letenni, vagy megtartani nem hajlandó, nem is érdemes arra, hogy az ország parlamentjének szentélyóbe helyet foglaljon. A 48. §. az eskü le nem tételének konzekvenciáit állapítja meg. Ezek eléggé szigorúak, mert az 52. §. szerint a mandátum elvesztésével, sőt további jogfosztással is járnak, és azonfelül a képviselőt ajánlókat is érzékenyen bünteti. * A 49. § egy vegyes parlamenti bíróság alakítását tárgyalja. Ez a bíróság képezi gerincét azon biztosítókoknak, melyek a minden irányban független képviselő személyének gyengeségéből eredő tévedésektől az országot és nemzetet megóvni képes ós a megbízó választókerületnek megnyugvást szerezhet. Erre a nagyfontosságú hivatásra mást, mint vegyes parlamenti bíróságot alkalmazni nem lehet.