Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1428. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről
1428. szám 107 . los árfolyam jegyzékében az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyammal kell értékelni. Az olyan értékpapírokat, amelyeket a budapesti tőzsdén ugyan nem jegyeznek, de valamely más magyarországi vagy ausztriai tőzsdén jegyeztek, ezeknek a tőzsdéknek hivatalos árfolyamjegyzékében feltüntetett árfolyam szerint kell értékelni. Ha az előző két bekezdés esetében az illetékkötelezettség keletkezése napján tőzsdei árfolyamjegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi jegyzés az irányadó. Ha a tőzsde működésének felfüggesztése miatt árfolyamjegyzés 3 hónapnál hosszabb időn keresztül nem történt, az utolsó bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A pénzügyministernek joga van egyes külföldi értékpapírokra nézve, amelyeket egyik belföldi vagy osztrák tőzsdén sem jegyeztek, akár általában, akár esetről-esetre megengedni, hogy az általa megnevezendő külföldi tőzsde árjegyző lapján feltüntetett árfolyam vétessék az illeték alapjául. Ha árfolyam gyanánt két érték van kitüntetve, az alacsonyabbat kell alapul venni, de hozzá kell számítani az árfolyamban nem foglalt folyó kamatokat és osztalékokat is. Ha az értékpapíroknak a fent megjelölt módon váló értékelése lehetetlen, a névértéket kell alapul venni. Olyan esetekben azonban, amikor valószínű, hogy a forgalmi érték ezt meghaladja, vagy ha az illetékkötelezett azt vitatja, hogy a forgalmi érték a névértéken alul van, szakértők által megállapított érték vehető alapul. Ezekben az esetekben a forgalmi értéket helyhatósági vagy kereskedelmi és iparkamarai bizonyítvánnyal is lehet igazolni. 50. §. Szolgáltatások értékelése. Abban az esetben, ha az illetékkiszabás szempontjából irányadó szolgáltatások értéke ós terjedelme egyelőre még bizonytalan, azok értékét ós terjedelmét a netalán létező adatok segélyével egyezség útján kell megállapítani. Ha a féllel móltányos egyezséget kötni nem lehet, az illetéket a meglévő adatok alapján megállapítható érték szerint,kell a kiigazítási jog fenntartásával kiszabni. Ebben az esetben joga van a félnek a netalán feleslegesen fizetett illetéket visszakövetelni, valamint a kincstárnak pótilletóket kiszabni, ha a kiszabott illetéknél az utóbb igazolt érték után kevesebb vagy több illeték járt volna. A kiigazítási jog fentartásával egyezséget is lehet kötni. A kiigazítási jog fentartása esetén úgy a félnek a tartozatlanul fizetett illeték visszatérítéséhez, mint a kincstárnak a pótilleték kiszabásához való joga csak az ügylet lebonyolításától számított 5 óv alatt évül el. Ha a szolgáltatás határozott összegben nincs ugyan megállapítva, de annak legnagyobb mértéke (maximuma) ki van fejezve, vagy ha két rendbeli jog avagy kötelezettség között lehet választani, az illetéket az első esetben a legnagyobb érték, a második esetben pedig a választástól függővé tett nagyobb pénzérték után kell kiszabni. Az illeték alapjául szolgáló több egyes szolgáltatást egyenként kell 14*
