Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1428. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről
102 1428, szám. 38. §. " N '.' • ' Az adósságok és egyéb terhek levonása. A hagyatékból az egyes örökségek kiszámítása előtt az egész hagyatékot terhelő adósságokat és egyéb terheket le kell vonni. Az adósságokhoz és egyéb terhekhez tartoznak az örökhagyó utolsó betegségének költségei, amennyiben azokat még az örökhagyó életében az ő vagyonából ki nem elégítették- Ide tartoznak továbbá a temetési és ezzel kapcsolatos kegyeleti költségek is, a hátramaradottak gyászruhái költségeinek kivételével. Az olyan adósságokat és terheket, amelyek a hagyatéknak illetékköteles részeit nem terhelik, nemi lehet levonni. Azokat, amelyek az illetékköteles és illetékmentes részt (pl. a külföldi ingatlant) egyenlően terhelik, csak az illetékköteles résznek az egész hagyatékhoz való aránya szerint szabad levonni. ' Az olyan adósságokat és terheket, amelyek nem az egész hagyatékot, hanem csak annak egyes részeit vagy az egyes örökségeket vagy hagyományokat terhelik, csak az illető részből vagy hagyományból szabad levonni. Azokat a terheket, amelyek az örökséget terhelő haszonélvezeti vagy használati jogból állanak, az 52. §-ban, azokat pedig, amelyek ismétlődő szolgáltatásokból állanak, az 51. §-ban foglalt szabályok szerint kell számításba venni. Amennyiben az adósságok és terhek felfüggesztő feltétel bekövetkeztétől függenek, az illeték kiszabásánál figyelembe nem vehetők. Ha a feltétel később bekövetkezik, az illeték fizetésére kötelezett félnek — legkésőbben a befizetéstől számított 5 éven belül beadott —- kérelmére a kiszabott illetéket megfelelően helyesbíteni kell. Az olyan adósságokat ós terheket, amelyek tartama bontó feltételhez van kötve, úgy kell számba venni, mintha feltétlenek volnának. De ha a bontó feltétel bekövetkezik, az öröklési illetéket arra az összegre kell kiegészíteni, amelyet akkor kellett volna kiszabni, ha az adósságot és terhet már előre annak tartamához mérten vették volna számításba. Ilyen esetekben a pénzügyi hatóságnak joga van a feltétel bekövetkezése esetén fizetendő illeték biztosítását követelni. 39. §. . Az ajándékozási illeték alapja. Az ajándékozási illeték alapja az ingyen átruházott dolognak az az értéke, • amely az ajándékozott dolgot terhelő és a megajándékozottra átszálló terhek és adósságok, továbbá a megajándékozottra az ajándékozás alkalmával rárótt ellenszolgáltatások ós más kötelezettéégek levonása után fennmarad. Ha az ajándékozó az ajándékozott tárgy haszonélvezetét vagy használati jogát a maga számára fenntartotta, ennek a fenntartásnak értékét nem lehet levonni, hanem az ajándékozott tárgynak erre a haszonélvezetre vagy használati jogra való tekintet nélkül megállapított teljes értéke után kell az illetéket kiszabni, a fizetési kötelezettség azonban a haszonélvezet vagy használat megszűntéig függőben marad.
