Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

. 450 v szolgálaton kívüli viszonyban lévő és .a nyugdíjas katonai havidíjasok, amennyiben katonai rangjukat megtartották. A községi elöljáróság, illetőleg városi hatóság a szükséghez képest megállapítja a jelentkezés napjait és sorrendjót és ennek megfelelően a hirdetménynek üresen hagyott helyét kitölti. Az elmebetegségre vonatkozólag a véderötörvény végrehajtására vonatkozó utasítás I. rész 49. §-a 7. és 8. pontja alatt foglaltak értelmében kiállított hiteles iratok, amennyiben az elmebetegség fennállását a sorozó- vagy szemlebizottság eddig ki nem mondotta, határozathozatal végett a szemlebizottság elé terjesztendök. Hasonlóképen ide terjesztendök döntés végett a nyilvánvaló alkalmatlanságot igazoló iratok is. Az elmebetegség, eskórság vagy nyilvánvaló alkalmatlanság fennállása felett az előterjesztett iratok alapján az elnök dönt. Ha az elnök a fogyatkozást az iratok alapján nem látná beigazoltnak, az illető a szemlebizottság elé vezetendő. Ha az elmebetegség vagy eskórság fennállása tekintetében kétség merülne fel, a szemlebizottságnak jogában áll az illető népfölkelésre kötelezettet megfigyelés végett a legközelebbi helyőrségi kórháznak átadni, II. A népfölkelésre kötelezettek összeirása, a névjegyzékek elkészítése, a népjölkelési igazolványt és utalási lapok kiállítása, s az összeirt népfölketésre kötelezettek számának bejelentése. Valamennyi jelentkezett magyar vagy osztrák honosságú, valamint bosznia és hercegovinai tartományi illetőségű népfölkelésre kötelezett összeírandó ós azokról a rendelkezésre bocsátott népfölkelési igazolványi és utalási lapok személyi adatokat tartalmazó rovatai (ideértve az iskolai képzettségre, foglalkozásra, illetőségi ós tartózkodási helyre, valamint a nyelvismeretre vonatkozó adatokat is) a jelentkezők bemondása, illetőleg a felmutatott okmányokba (régi népfölkelési igazolványi lap, cselédkönyv, születési bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, munkakönyv stb.) való betekintés alapján pontosan kitöltendők. Az összeírásnak minél eredményesebben való foganatosíthatása végett a helyi viszonyoknak megfelelőleg, esetleg házról-házra járva, minden rendelkezésre álló eszköz igénybe vételével legszigorúbb ellenőrzés gyakorlandó abban a tekintetben, vájjon a felhívott népfölkelésre kötelezettek összeírásuk végett jelentkeztek-e. Az összeírásra mindenkinek állandó tartózkodási helyén kell jelentkeznie és ott kell szemlekötelezettségének eleget tennie. Ha ezen rendelkezéstől eltérőleg valamely népfölkelésre kötelezett mégis nem az állandó tartózkodási helyén állana szemlére, jelentkezése csakis abban az esetben fogadható el, ha a bizottság az illetőt alkalmasnak találja. Ha azonban az illető népfölkelésre kötelezett a bizottság előtt alkalmatlannak bizonyulna, jelentkezése nem fogadandó el, hanem a megvizsgált egyén utasítandó, hogy állandó tartózkodási helyén azonnal szemlére jelentkezzék. Az ilyen egyének nevei a névjegyzékben áthuzandók. Utalási lapjuk megsemmisítendő és igazolványi lapjukba határozat nem jegyzendő be, hanem annak hátlapjára reávezetendő, hogy : ,,Állandó tartózkodási helyén köteles szemlére állani." Ennek megtörténte után az igazolványi lap a bizottsági elnök , által a hátlapon aláírva és a honvéd kiegészítő. parancsnokság pecsétjével ellátva visszaadandó az illető népfölkelésre kötelezettnek. Ezen különleges eljárás biztosítása céljából, a községi kisérő 'vagy a járási tisztviselő a bizottság figyelmét minden olyan egyénre, aki nem állandó tartózkodási helyén áll elő, külön felhívni tartozik. Ha valamelyik népfölkelésre kötelezett azt állítja, hogy külföldi (nemet spanyol,