Képviselőházi irományok, 1910. LX. kötet • 1420. sz.

Irományszámok - 1910-1420. A m. kir. ministerelnök hetedik jelentése, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

430 A meghatalmazottnak a meghatalmazást csak akkor szabad másra átruháznia, ha erre a meghatalmazásban fel van jogosítva (R. 1. §.). A. meghatalmazás átruházását hiteltérdemlő alakban kiállított Írásbeli vagy anyakönyvvezető előtt jegyzőkönyvbe mondott szóbeli nyilatkozattal kell igazolni. Meghatalmazott bárki lehet, aki házasságkötésnél tanúul alkalmazható (1894 : XXXI. t.-c. 40. §.). Meghatalmazott lehet tehát oly személy is, aki a házasulóknak vagy a közreműködő polgári tisztviselőnek rokona vagy más közeli hozzátartozója. Ellenben nem képviselheti a házasulót a házasságkötésnél olyan személy, aki tizenhatodik életévét még be nem töltötte, vagy aki a házasságkötés cselekményét megérteni nem képes. Nem lehet meghatalmazott a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselő sem. 11. A házasságkötésnél való közreműködés előfeltételei. A meghatalmazott útján történő házasságkötés tekintetében a polgári tisztviselőnek a házasságkötésnél való közreműködéséhez megkívánt előfeltételekre a fennálló jogszabályokat az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: 1. A házasságnak meghatalmazott útján történő megkötéséhez a kihirdetés alól felmentést akkor is lehet adni, ha csupán a házasság személyes megkötésében nem akadályozott feljelenti ki az 1894: XXXIII. t.-c. 57. §-ának megfelelően, hogy legjobb tudomása szerint házassági akadály nem forog fenn. 2. Azokban az esetekben, amelyekben a fennálló jogszabályok szerint a házasulótól eskü kivételének van helye, az esküt a meghatalmazó házasuló helyett a meghatalmazottól nem lehet kivenni. 3. Az, hogy az igazságügyminister a házasságnak meghatalmazott útján történő megkötését megengedte, nem mentesíti a házasulókat a házasság törvényszabta kellékeinek igazolása alól. A polgári tisztviselőnek tehát arra, hogy a házasság törvényszabta kellékei fennforognak-e, abban az esetben is figyelnie kell, ha a házasságnak meghatalmazott útján való megkötését az igazságügyminister megengedte. E kellékeket nem a meghatalmazottnak, hanem a meghatalmazónak személyére és nem a meghatalmazás kiállításának, hanem a házasságkötésnek időpontjára tekintettel kell megbírálni. A polgári tisztviselőnek ehhez képest meghatalmazott útján történő házasságkötésnél sem szabad közreműködnie, ha a házasságkötés időpontjában akár a meghatalmazást adó, akár a másik házasuló tekintetében valamely törvényes házassági akadály vagy a szabad beleegyezést kizáró körülmény forog fenn. A meghatalmazás pótolja a meghatalmazó kiskorú házasulónak az 1894: XXXI. t.-c. 10. §-ában- meghatározott meghallgatását. 4. A polgári tisztviselőnek akkor is meg kell tagadnia a házasságkötésnél való közreműködést, ha arról szerez tudomást, hogy a meghatalmazó meghalt, vagy a meghatalmazást visszavonta, vagy hogy a meghatalmazás érvénytelen, például nem attól származik, akinek nevében kiállíttatott (R. 2. ós 3. §-a). 5. A házasságnak meghatalmazott útján történő megkötése esetében a házasságkötés előtt a polgári tisztviselőnek eredetiben át kell adni a meghatalmazást, továbbá ha a meghatalmazott a meghatalmazásban nyert jogosultsága alapján a meghatalmazást másra átruházta, az átruházó nyilatkozatot, végül a házasságnak a meghatalmazott útján való megkötésére vonatkozó igazságügyministeri engedélyt. Ezeket az okiratokat a házassági iratoknál eredetiben meg kell őrizni.