Képviselőházi irományok, 1910. LIX. kötet • 1413-1419. sz.

Irományszámok - 1910-1413f. Az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat 2-ik mellékete: Külföldi választójogi törvények és reformjavaslatok

78 1413. szám. 171. §. Minden száz választó részére legalább egy elkülönített szavazófülke szükséges. . . 172. §• Az I. számú mintában foglalt utasításokat minden fülkében ki kell függeszteni. [Azok a választók, akik a választás napján már nem abban a községben laknak, ahol a választók névjegyzékébe felvették, az államvasutakat a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól egészen a szavazási helyiséghez legközelebb eső állomásig, a királyi rendelettel megállapított feltételek mellett, ingyen használhatják.] (1890. évi június hó 11-én kelt törvény.) 173. §. A választók reggel 8 órától [1 óráig bocsáthatók a szavazásra. A szavazás megnyitásakor vagy a szavazás folyamán az elnök, amennyiben szükségesnek tartja, felhivathatja a választókat a 160. §. értelmében kifüggesztett névjegyzékekre történt bejegyzésük sorrendje szerint] A felhívás befejeztével azok a választók, akik a felhívásra nem válaszoltak, [1 óráig] szavazásra bocsáthatók. Mindazonáltal minden, [1 óra előtt] a teremben tartózkodó választó még szavazásra bocsátható. Aszerint, amint a választók meghívólevelük felmutatásával jelentkeznek, a titkár azt nevüknél a felhívási névjegyzéken jelzi; az elnök vagy egy általa kijelölt ülnök hasonlóképen jár el a szavazókör választóinak egy másik névjegyzéke nyomán, miután megállapította, hogy a névjegyzék adatai a meghívólevél adataival egyeznek. Azoknak a választóknak neveit, akik a szavazókör névjegyzékébe nincsenek felvéve, azonban a hivatal, által szavazásra bocsáttatták, mind az egyik, mind a másik névjegyzékbe be kell jegyezni, megemlítve a részükre megállapított szavazatok számát. Az a választó, aki a meghívólevelet nem mutatja fel, ha személyazonosságát és választói minőségét a hivatal megállapítja, szavazásra bocsátható. Az elnökök, titkárok, bizalmi férfiak és azok helyettesei abban a szavazókörben szavaznak, [ahol tisztjüket teljesítik.] Aki a névjegyzékbe nem vétetett fél, csak abban az esetben bocsátható szavazásra, ha felmutatja az illetékes hatóság határozatát, amely megállapítja, hogy joga van az illető szavazókörben szavazásra. [A hivatal a névjegyzékbe bejegyzés dacára sem bocsátja szavazásra azokat, akik az illetékes hatóság kellőképen igazolt határozatával a szavazati jogtól megfosztattak, vagy akikre vonatkozólag akár okmányok alapján, akár vallomásukból beigazolást nyert, hogy [a választás napján] az előírt kort még nem érték el, vagy ugyanazon a napon már egy másik szavazókörben vagy egy másik községben szavaztak.] A 61. §-ban foglalt szabály, amely szerint az altisztek, káplárok és közkatonák szavazati joga, amíg tényleges szolgálatot teljesítenek, fel van függesztve, nem alkalmazható a hadseregnek azokra az alkalmazottaira, akik a tényleges szolgálatnak nincsenek alávetve és csak altiszti rangjuk van (assimilós). (1896. évi június hó 11-én és 1898. évi március hó 31-én kelt törvény.)