Képviselőházi irományok, 1910. LIX. kötet • 1413-1419. sz.

Irományszámok - 1910-1413f. Az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat 2-ik mellékete: Külföldi választójogi törvények és reformjavaslatok

1413. szám. 47 nos családi- és utónevét, az ingatlanok pontos megjelölését, a kataszteri fő­könyv cikkeit, továbbá, — amennyiben a tulajdonosváltozás nem az ezen cik­kek alatt részletezett összes ingatlanokra vonatkozik, — a tételeket és sorszá­mokat is. (1910. évi április hó üO-án kelt törvény.) c) az akadémiai fokozatok adományozásáról szóló 1890. évi április hó 10-én kelt törvény 35. és 36. §§. értelmében szervezett oklevél megerősítő és az ugyanezen törvény 7. § a értelmében szervezett érvényesítő bizottságok elnökéi legkésőbb minden évi január hó 15-éig a belügyi és közoktatásügyi ministernek, a »Moniteur belge«-ben való közzététel céljára: azoknak a pol­gároknak névsorát, akiknek címei, oklevelei, vagy bizonyítványai az év folyamán megerősíttettek, vagy érvényesíttettek. E névsorban az érdekeltek mindegyikére vonatkozólag fel kell tüntetni a címek, képesítések természetét, az illetők családi- és utóneveit, lakhelyét ós születési helyét; cl) a csapattestek parancsnokai legkésőbb július hó l-ig, az érdekeltek lak­helyei polgármestereinek: az illető csapattesthez tartozó, nem tiszti rangú kato­nák névsorát, akik, miután buszonötödik életévüket betöltötték, vagy a követ­kező évi [május hó l-ig] betöltik, — e nappal tartósan szabadságoltatni fognak; e) a felebbezési törvényszókék ós az elsőfolyamodású törvényszékek, to­vábbá a kereskedelmi törvényszékek irodavezetői azon községek polgármes­tereinek, ahol az érdekeltek az ítélethozatal idejében laknak, havi kimu­tatásokat ..mindazokról az ítéletekről, amelyek ellenmondással, felebbe­zéssel vagy semmisségi panasszal meg nem támadhatók és amelyek a sza­vazati jogtól és a választhatóság jogától való megfosztást vagy e jog gyakorlásának felfüggesztését mondiák ki, feltüntetve az illető polgárok családi és utónevét, korát, foglalkozását, születési helyét, lakhelyét, az ítélet vagy végzés keltét, a bűncselekmény természetét, a megállapított büntetést és a szabadságvesztés tartamát. A községi elöljáróságok a bíróságok által megküldött kimutatások be­osztásának megfelelően lajstromot vezetnek, amelybe a bíróságoktól ér­kező kimutatások adatait, valamint az illetékes hatóságoknak csődnyitást, gondnokság alá helyezést, elmebetegek elzárását, az atyai hatalomtól meg­bízhatatlanság vagy arra méltatlan magaviselet miatt megfosztást kimondó határozatait bejegyzik. Ezen lajstrom kivonatait megküldik azon községek elöl­járóságainak, ahol az illetők, akik lakhelyüket megváltoztatták, letelepedtek. Az előbbi két bekezdésben előírt közléseket zárt borítékban kell meg­küldeni. A közlésekben és a szóban levő lajstromokban foglalt adatok bizal­mas jellegűek; a községekre vonatkozó 1836. évi március hó 30-án kelt törvény 69. §-a azokra nem alkalmazható. (1898. évi március hó 31-én kelt törvény.) [A lakossági lajstromok megtekintésére vonatkozó szabályok a fentem­lített lajstromokra is kiterjednek] (1910. évi április hó 30-án kelt törvény.) 65. §. Az adószedők kötelesek megengedni, hogy hivatali helyiségükben azok a polgárok, akik ez iránt kórelmet terjesztettek elő, a lajstromokról másolatot vagy azokból kivonatot készítsenek; e célra hetenkint és az egész éven át egy napot kell megjelölniük, amelyen a lajstromokat a hivatalos órák alatt a közönség megtekintheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom