Képviselőházi irományok, 1910. LIX. kötet • 1413-1419. sz.

Irományszámok - 1910-1413f. Az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat 2-ik mellékete: Külföldi választójogi törvények és reformjavaslatok

Í418\ szám. 15 irányadók ugyan, de az állás tiszteletbeli és azt a választás székhelyének bármely választója elfogadni köteles. A választási biztos minden választási bizottság mellé jegyzőt rendel ki, aki a szavazás menetéről jegyzőkönyvet készít ós abba a szavazás folyamán történő minden fontos eseményt, különösen a választási bizottság határozatait felveszi. 18. §. A választási bizottság 3—3, illetőleg 2—2 tagját a választási szókhely képviselőtestülete ós a választási biztos küldi ki, a választás székhelyén az illető választó testületben szavazatra jogosultak köréből. Az ekként kiküldött 6, illetőleg 4 tag általános szótöbbséggel választja a 7-dik, illetőleg 5-dik választási bizottsági tagot a választási székhelyen az illető választó testületben szavazatra jogosultak köréből. Ha másodszori szavazásnál sem alakul ki általános szótöbbség, úgy ezt a tagot a választási biztos jelöli ki. 19. §. A választási bizottság viszonylagos szótöbbséggel maga választja elnökét tagjai sorából. Szavazategyenlőség esetében a választási biztos sorshúzása dönt. 20. §. A választási bizottság, tekintet nélkül a szavazók számára, viszonylagos szótöbbséggel hozza határozatait. A választási bizottság elnöke csak szavazategyenlőség esetében szavaz; ily esetben szavazata dönt. ' 21. §. A szavazat beadásának megengedéséről vagy a beadott szavazat érvényességéről a választási bizottságnak csak akkor van joga határozni: a) ha a szavazásnál a választó személyazonossága tekintetében kétség merül fel; vagy b) ha egyes beadott szavazatok érvényessége vagy érvénytelensége válik vitássá; vagy c) ha a választói névjegyzékbe felvett egyén választójoga ellen a szavazás folyamán kifogást tesznek. Az a) és c) pontok értelmében nemcsak a választási biztos ós a választási bizottság tagjai, hanem a választók is tehetnek kifogást ós pedig ez utóbbiak akár szóval, akár írásban, de csak addig, amíg az, akinek választójogát kifogásolják, szavazatát be nem adta ós a c) alatt említett esetben csupán akkor, ha a kifogást arra alapítják, hogy az illető választójogát a választói névjegyzék megállapítása után a 4. §-ban felsorolt valamely okból vesztette el. A választási bizottság minden egyes esetben a szavazás tovább folytatása előtt határozni köteles. A bizottság határozata ellen fellebbezésnek helye niucs.