Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

Í413. szám. 55 Ugyanegy borítókba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyi ugyanarra a jelöltre szól, egy szavazatnak számít. Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat nem érvénytelen azért, mert a szavazólap az utónevet helytelenül vagy épen nem tartalmazza, valamint nem érvénytelen a szavazat oly esetben sem, amikor a szavazólap a jelölt nevét hibásan ugyan, de mégis oly módon tartalmazza, hogy kétségtelenül megállapítható, melyik jelöltre szól a szavazat. 148. §. Titkos szavazásnál a szavazatok érvényessége tekintetében a küldöttség! tagok, a küldöttség bírói tagja ós a hizalmifórfiak a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek. A kifogás felett saját felelősségére az elnök határoz. azokat a szavazólapokat, amelyek érvényessége tárgyában határozatot kell hozni, úgyszintén azokat, amelyeket az elnök a maga hatáskörében érvénytelenné nyilvánított, külön kell választani ós folyószámokkal kell ellátni; egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni az okot, amely miatt a szavazólapot az elnök érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánította. Ha a határozatra a borítók szabálytalansága szolgált okul, a szavazólaphoz a borítókot is csatolni kell. A többi szavazólapot ós borítókot az elnök együttesen papirosba csoma gólja és lepecsételi. Pecsétet alkalmaz a küldöttség bírói tagja is; a bizalmiférfiak szintén alkalmazhatnak pecsétet. 149. §. Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben megemlítendő: a) a szavazókör szókhelye ós a szavazás napja; b) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, az ajánlók által alkalmazott vagy a küldöttsógi elnök által ideiglenesen kinevezett bizalmiférfiaknak ós a külön megbízottaknak, ezenfelül ha a küldöttségnél bírói tag is közreműködött, ennek neve; c) a szavazás kezdete ós esetleg elhalasztásának vagy meghiúsulásának oka ; d) a szavazás felfüggesztése esetében az, hogy miért ós mikor fűggesztetett fel a szavazás, ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára) ós mikor folytattatott a szavazás ; az esetleges félbeszakítás oka ós időpontja és hogy ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára); e) a törvényes záróra kihirdetésének vagy az elnöki záróra kitűzésének időpontja és hogy ki volt az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára) akkor, amidőn a záróra kihirdettetett vagv kitűzetett; az elnöki záróra tartama; f) a szavazás lezárásának időpontja;