Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

Í413. szám. 49 fagy a 141. §. u.tolsó bekezdése értelmében el nem fogadható, visszautasí­tani, a többieket pedig elfogadni köteles. A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen a küldöttsógi tagok, a küldöttség bírói tagja és a bizalmifórfiak, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttségi tagok, a bizalmifórfiak, a hatósági kiküldöttek ós az azonossági tanuk a szavazat elfogadása előtt kifogást tehetnek. E kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdések­ben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére a küldöttségi elnök^ határoz. 130. §. A szavazásra nem bocsátott választókról ós az el nem fogadott szava­zatokról, a szavazásra nem bocsátás vagy az el nem fogadás okának meg­említésével, külön jegyzéket kell vezetni (visszautasítottak jegyzéke). Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szava­zásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadhatósága ellen kifogás emelte­tett, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta (kifogá­soltak jegyzéke). 181. §• Titkos a szavazás Budapest székesfővárosnak, Fiume városának és kerüle­tének, a törvényhatósági joggal felruházott többi városoknak kerületeiben, továbbá az egy rendezett tanácsú városból vagy egy községből vagy több rendezett tanácsú városból alakuló választókerületekben, végül azokban a választókerületekben, amelyeket a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény (34. §.) külön kijelöl. Más választókerületekben a szavazás nyilvános. 6. A nyilvános szavazás módja különösen. 132. §. Nyilvános szavazásnál a választók élőszóval szavaznak. A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, amelyet a küldöttségi elnök nyilvánosan felolvas. A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy módosításának nincs helye. 133. §. A választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön csoportonkint kell szavazásra bocsátani. Afelett, hogy melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először szavazásra, illetőleg, ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben, a küldöttségi elnök által húzott sors dönt. Több községből álló szavazókörben az első községnél ily módón megállapított sorrend valamennyi községre irányadó. Képvh, iromány, 1910—1915. LVIII. kötet. ":

Next

/
Oldalképek
Tartalom