Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

260 1413. szám. szavazatszedő küldöttségeknél való megjelenésnek, sem a szavazat beadásának ós érvényességének akadályául nem szolgálhat. Az 1913 : XIV. t.-oikkben a 106. §. rendelkezik a szavazóigazolványról, kimondja nevezetesen, hogy a központi választmány elrendelheti, hogy a választókat választójoguk igazolásának elősegítésére az illetékes községi elöljáróság (városi polgármester) olyan igazolvánnyal lássa el, amely a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a szavazás helyét ós napját, a választó nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakását) tünteti fel. 7 A tapasztalat szerint a szavazóigazolvány intézménye a gyakorlatban bevált, miért is a törvényjavaslat ezen intézményt nemcsak átveszi, hanem tovább is fejleszti oly irányban, hogy az a választók személyazonosságának ellenőrzésénél is hatásos segédeszköz legyen. A törvényjavaslat a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a szavazóigazolványt kötelezővé teszi. Kisebb községekben, ahol a szavazásnál közreműködő közegek a választókat nagyrészt személyesen ismerik, a szavazóigazolvány esetleg felesleges lehet. Ez okból a törvényjavaslat a központi választmány megítélésére bízza, hogy kis- és nagyközségekben szavazóigazolványra van-e szükség. A törvényjavaslat szerint a szavazóigazolványt —- általános képviselőválasztásoknál a választások határidejét kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzététele után, időközi. választásnál pedig a központi választmány értesítésének vétele után — városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáróságok, kis- ós nagyközségekben pedig a községi elöljáróság kózbesítteti a választóknak. A kézbesítés városokban posta útján, kis- ós nagyközségekben a közigazgatási kézbesítésekre fennálló általános szabályok szerint történik. A szavazó igazolványok kézbesítésének időpontját azért kívánatos lehetőleg a választás napját jóval megelőző időre tenni, hogy mód legyen a kézbesítésre akkor is,. ha a kézbesítés nehézségekbe ütközik, nevezetesen, ha a választó lakóhelyét — akár lakásváltozás, akár más okból — csak nyomozás útján lehet megállapítani. A. kézbesítetlen szavazóigazolványok a törvényjavaslat szerint a városi polgármesternél (kerületi elöljáróság, községi elöljáróság) a személyazonosság igazolása mellett átvehetők lesznek. A szavazóigazolvány két irányban szolgál a választók személyazonossága ellenőrzésének előmozdítására. Bizonyos fokú ellenőrzés rejlik abban is, hogy a posta vagy a közigazgatási kézbesítést végző közeg már a kézbesítés alkalmával vizsgálat tárgyává teszi a választói névjegyzékben /szereplő egyénnek és azon egyénnek az azonosságát, akinek a kezéhez a kézbesítés történik. Ilykép az a körülmény, hogy valaki szavazóigazolvánnyal jelentkezik szavazásra, már bizonyos mértékben valószínűvé teszi a jelentkezőnek a választói névjegyzékben szereplő egyénnel való azonosságát. Másodszor a szavazó igazolvány intézménye az által is előmozdítja a választók személyazonosságának ellenőrzését, hogy a törvényjavaslat szerint a szavazatszedő küldöttség elnöke kellő időbeli értesítést nyer arról, kinek ós mily okból nem kézbesíttetett a szavazóigazolvány ós így különösen értesülni fog arról, kik azok a névjegyzékbe felvett választók, akik a szavazóigazolványokat kézbesítő posta vagy közigazgatási közeg megállapítása szerint meghaltak vagy elköltöztek. Ha már most olyan választó neve alatt jelentkezik valaki szavazásra, akinek a közigazgatási hatóság értesítése, szerint a szavazóigazolvány elhalálozás ;» vagy elköltözés okából kézbesíthető nem volt, ez okul fog szolgálni a szavazatszedő küldöttség elnökének arra, hogy — ha magában véve ez alapon a szavazásra bocsátást nem is tagadhatja meg — de legalább is a személy-