Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 251 ugyan egyesekre nézve előállhat az a helyzet, hogy mind valamely magyar­országi, mind pedig valamely horvát-szlavonországi vagy bosnyák-hercegovinai névjegyzékben szerepelnek, ez azonban oly csekély gyakorlati jelentőséggel bíró anomáliának látszik, amely a kedvezmény szóban levő kiterjesztésének mellő-­zésót nem indokolja. A 65. §-hoz. A 65. §. 1. bekezdése az összeíró küldöttségnek kötelességóvó teszi, hogy a névjegyzékbe történt felvétel mellőzését mindazokra nézve indokolja, akik hivatalos adatok ós ezek között első sorban a 32. §-ban említett hivatalos jegyzékek és értesítések szerint valamely választói jogcímnek megfelelnek. "Ezáltal a törvényjavaslat az összeíró küldöttséget működésében oly irányban kívánja megkötni, hogy a hivatalos adatokat mindaddig valónak tekintse, amíg azoknak valótlansága vagy megváltozása nyomozás útján vagy egyéb­ként rendelkezésre álló adat alapján ki nem tűnt. A törvényjavaslat szerint készítendő indokolás és az arról készült összeállítás a központi választ­mánynak módot fog nyújtani arra, hogy az ideiglenes névjegyzék össze­állításánál ellenőrizze, vájjon az összeíró küldöttség ezen szabályt figyelembe vette-e. A 65. §. 2. bekezdése szerint az összeíró küldöttségek, ha oly személyt vesznek fel a választók névjegyzékének tervezetébe, aki a rendel­kezésre álló adatok szerint az előző évben valamely más község vagy szavazókör névjegyzékébe volt jogerősen felvéve, a névjegyzék tervezetébe történt felvételről értesíteni köteles azt az összeíró küldöttséget, amelynek működési területéhez tartozó község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe a választó az előző évben fel volt véve. E rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy t a más községbe vagy szavazókörbe költözött választóknak . a név­jegyzékből való kihagyása a névjegyzék kiigazítása alkalmával el ne maradjon. A 66. §-ho2. A 66. §. arról rendelkezik, hogy az összeíró küldöttség á választójog gyakorlásából kizáró valamely ok fenforgását milyen alapon tekintheti iga­zoltnak és ehhez képest milyen alapon mellőzheti valakinek a névjegyzékbe való felvételét ily kizáró ok miatt. Az 1913 : XIV. t.-cikk ebben a tekintetben csupán az elmebetegségre nézve rendelkezett, amennyiben 48. §-a kimondotta, hogy elmebetegség címén a névjegyzékbe való felvételnél csak azt lehet mellőzni, akire nézve ez a körülmény gondnokság alá helyező bírói ítélettel vagy liatósági orvos bizo­nyítványával van megállapítva. A törvényjavaslat az elmebetegség ezen esetére vonatkozó intézkedést átvette az 1913 : XIV. t.-cikkből. Emellett azonban a törvényjavaslat az összes többi kizáró okra kiterjedő hatállyal kimondja, hogy ily kizáró ok miatt a névjegyzék tervezetébe való felvételt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illeté­kes hatóság értesítésével vagy eredeti vagy hiteles másolatban kiállított ha­tározatával van igazolva. A kizáró okok ugyanis csaknem kivétel nélkül olyan természetűek, amelyek alkalmasak arra, hogy az érdekelt társadalmi megbecsülését hátrányosan befolyásolják. Ez okból nem volna megengedhető, hogy kizáró okot az összeíró küldöttség kétségtelen bizonyíték • hiányá­32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom