Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

Í413. szám. 1? oly kérdésekben, amelyeknél a határozat ellen a 47. §. értelmében közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, a központi választmánynak szavazati joggal bíró előadója, a központi választmány hatáskörébe tartozó minden egyéb ügyben pedig a hozandó határozathoz kizárólag törvényszerűség szempontjából hozzászólhat. A bírói tagot és helyettesét a királyi Ítélőtábla elnöki tanácsa minden óv december havában a következő naptári évre kijelöli ós a kijelölésről a központi választmány elnökét kellő időben értesíti. A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, rendezett tanácsú városban a polgármester, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere vagy ezek törvényes helyettesei. A központi választmány jegyzőjét vagy helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóság, a rendezett tanácsú város, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló rendezett tanácsú város jegyzői közül. A jegyző ebben a minőségben nem tagja a központi választmánynak. 39. §. A központi válaoztmányba ott, ahol ennek hatásköre egy választókerületre terjed ki, tizenkét tagot, ott ahol kettőre, tizennyolcat, ott ahol háromra, huszonnégyet, ha pedig háromnál több kerületre terjed ki hatásköre, minden további kerület után még két-két tagot kell választani. Több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányába az 1. bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból minden város képviselőtestülete egyenlő számú tagot választ. Azt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki (37. §. 2. bekezdés), a jelen §. 1. bekezdésében meghatározott számban választandó tagokból az érdekelt törvényhatóságok mindegyike hány tagot válasszon, meghallgatásukkal a belügyminiszter dönti el. A választás titkos szavazással szavazólapok útján történik. A központi választmány tagjául megválasztottnak kell tekinteni az 1. bekezdésben, illetőleg a 2. bekezdés értelmében meghatározott számban azokat, akik a leadott szavazatok viszonylagos többségét elnyerték; amennyiben pedig az így megválasztottakon felül vannak olyanok, akikre a leadott szavazatoknak legalább egynegyed része esett, ezen utóbbiak közül, ha a törvényhatósági bizottság által huszonnégynél több tag volt választandó, legfellebb négy, minden más esetben pedig legfellebb kettő, az elnyert szavazatok számának sorrendjében szintén megválasztott tag lesz ós mint ilyen, az 1. bekezdésben meghatározott számú tagon felül a központi választmányba behívandó. Több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányába azonban az egyes rendezett tanácsú városok képviselőtestülete által a 2. bekezdés értelmében meghatározott számban választandó tagokon felül azok közül, akik a leadott szavazatoknak legalább egynegyed részét elnyerték, minden városból egyet lehet a most említett módon megválasztott tagnak tokinteni. Szavazategyenlőség esetében a korban idősebb a megválasztott tag. A központi választmányba minden választókerületből lehetőleg legalább két tagot kell választani. Képvh. iromány, 1910—1915. LVIII. kötet. 3