Képviselőházi irományok, 1910. LVII. kötet • 1375-1412. sz.
Irományszámok - 1910-1381. Törvényjavaslat a zagreb-samobori helyi érdekű vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről
1381. szám. 19 közönségre áthárítani nem tudta — a társaság terheit oly mértékben növelte, hogy ezt az adót a társaság már űzetni egyáltalán nem is A-olt képes. E szorult helyzetében a zagreb-samobori helyi érdekű vasút-részvénytársaság pénzügyi zavaraiból való kibontakozásának elősegítése érdekében elsőizben már az 1909. évben, azóta pedig i?mételten hivatali elődeimhez fordult. Korábbi előterjesztéseiben a részvénytársaság a bajok gyökeres orvoslását az úton vélte elérhetőnek, hogy a helyi érdekű vasút üzlete a m. kir. államvasutak kezelésébe vétessék át: Tekintettel azonban arra, hogy ezen helyi érdekű vasútnak építési átfapota, üzemi berendezése és kesken} 7 vágány ú volta az államvasuti kezelést kizárták, miután annak egyszerűbb szabványai az államvasutak nagyobb kereteibe beilleszthetők nem voltak, de tekintettel arra is, hogy a helyi érdekű vasút a m. kir. államvasutak vonalaival közvetlen sínösszeköttetésben egyáltalán nem is volt, — a társaságnak ez irányú kérelmei teljesíthetők nem voltak. Más elbírálás alá esett azonban a részvénytársaságnak később beadott az a kórelme, hogy a vasútja közúti vasúttá átminősíttessék, s ily módon mentesíttessék a szállítási adó fizetése alól. A belyi érdekű vasútnak közúti vasúttá való átminősítése s a vállalatnak ez úton a szállítási adó alól való mentesítése vasútjogi szempontból kifogás tárgyát nem képezhette, mert zsákvasútról van szó, mely más vasúttal csatlakozással nem bír, továbbá, mert a vasút túlnyomó részt személyforgalmat bonyolít le, amennyiben az 1915. évi szállítási bevételeinek 74°/o-a a személyforgalomból eredt s végül mert e vasút tulajdonképpeni hivatása Zagreb lakosságának Samobor üdülőhellyel való helyközi forgalmának tramwayszerü lebonyolítása. Ezért nem forgott fenn elvi akadály erre nézve, hogy e vállalat ügyeinek rendezése ily alapon kiséreltessék meg, s az e tekintetben folyamatba tett tárgyalások eredménye szerint a kérdés ily módon tényleg meg is oldható. A hel} 7 i érdekű vasúttársaság terhét az 1915. év végén lezárt számadás szerint 395.23462 korona kölcsön és egyéb tartozás, valamint a késedelmi kamatokkal együtt 132.50068 koronát tevő szállítási adóhátralék, összesen tehát 527.73530 korona képezte, mely teherrel szemben összesen 97.54978 korona cselekvő vagyon áll. Ekként a fedezetlen teher 430.185-52 koronát tesz. E teher törlesztési és kamatszükségletének fedezésére a helyi érdekű vasút üzleti feleslegei szolgálnak, melyek a legutóbbi évek eredményei alapján a jövőre nézve évente mintegy 50.000 koronával irányozhatók elő. Ebből az üzleti feleslegből azonban leszámítandó a társasági kiadásokra, a részvénytőke tervszerű törlesztésére ós a szállítási adón kívül egyéb adók fedezésére szükséges mintegy 10.000 korona, továbbá a szállítási adó címén fizetendő évi mintegy 24.000 korona összeg, úgy, hogy a társaságnak adóssága törlesztési- és kamatszükségletének fedezésére összesen csak mintegy évi 16.000 korona maradna rendelkezésre. Ez az összeg kétségtelenül nemcsak a törlesztési szükséglet, de még a kamatszükséglet fedezésére sem elegendő. Ha azonban a részvénytársaság a szállítási adó fizetése alól mentesül, a fenti adatok alapján mintegy 40.000 korona évi felesleg fog rendelkezésre állani a fent számjelzett 430.18552 korona adósság törlesztésére és annak kamatai fizetésére. E célra az említett felesleg kétségtelenül elegendő is lesz. 3*
