Képviselőházi irományok, 1910. LVII. kötet • 1375-1412. sz.
Irományszámok - 1910-1385. A m. kir. legfőbb állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által az1915/16. költségvetési évre engedélyezett, valamint az előző évekről ebbe a számadási időszakba áthozott hitelekkel szemben az 1915/16:II. félév végén mutatkozó eltérésekről
1385. szám. 137 Minthogy ezek szerint a ministerelnökség által végzett távirati szolgálat a hadviselésnek igen fontos és úgyszólván nélkülözhetetlen alkotó részét képezi, indokoltnak véli a ministerelnök •— amint ezt már az előző félévben előfordult hasonló túlkiadás indokolásánál is jelezte, —hogy ezek a költségek ne a m. kir. kincstárt terheljék egyedül, hanem hogy azok a mozgósítási hitel terhére számoltassanak el. A honvédelmi minister azonban, akihez a ministerelnök e részben annak idején fordult, arról értesítette a ministerelnököt, hogy e költségek megtérítése részéről kilátásba nem helyezhető és hogy a hadügyministerrel folytatott tárgyalásaiból kifolyólag azt az álláspontot kell elfoglalnia, hogy az ily természetű kiadások a mozgósítási hitel terhére át nem vehetők. Ily körülmények között a szóbanlevő összeget a ministerelnök ez alkalommal is egyelőre saját tárcája terhére volt kénytelen folyóvá tenni, de az utalványozás által az ügyet még teljesen befejezettnek nem tekinti, ellenkezőleg, ezeket a kiadásokat is a háborúval kapcsolatos kiadások közt nyilvántartja és fentartja magának, hogy e költségek megtérítése végett annak idején a cs. és kir. hadügyministerrel tárgyalást indítson. Végül a házbérek alrovatán előfordult többkiadást az idézte elő, hogy a ministerelnökség II. és III. osztálya, mely eddig is bérházban volt elhelyezve, új helyiségbe költözött, amelyért az eddiginél nagyobb bér fizetendő. A 4. „Az idegenben élő magyar állampolgárok gondozására átalányként" rovaton mutatkozó 420.000 K újabb túlkiadást részben az okozta, hogy az idegenben élő állampolgáraink gondozási akciója körében alkalmazott tanerők részére ugyanolyan háborús segély engedélyeztetett, mint a milyenben az állami elemi népiskoláknál alkalmazott tanítók az 1915. évi XXII. t.-c. szerint részesültek, részben pedig az, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok gondozásával járó költségek évi összege a jelen költségvetési évre az indemnitás által biztosított 600.000 Kt már az első félévben is meghaladta. Az ezen átalányösszegen felüli szükséglet fenmaradó részének fedezésére ugyanis, mint az elmúlt években is, a belügyministerium rendelkezésére álló „Kivándorlási alap" hozzájárulásának kellett volna szolgálnia. Minthogy azonban a kivándorlási alap a háború következtében elesett legfőbb jövedelmeitől, ennek folytán a belügyministerium nincs abban a helyzetben, hogy a külföldi alap segélyezésére bármily összeget is rendelkezésre bocsáthasson. Erre való tekintettel, valamint figyelemmel arra, hogy a külföldi akciók költségei legnagyobb részt rendszeresített intézményekből folyó rendes kiadások, úgy, hogy a kiadások beszüntetése maguknak az akcióknak megszüntetését jelentené, a külföldön élő állampolgárok gondozásával járó költségekre az 1915/16. év Il-ik felében 420.000 K újabb hiteltúllépésként tétetett folyóvá. 3. címhez. (A fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzó, kormányzói tanács és személyzete költsége.) Az 1. „Személyi járandóságok" rovatnak 1—6. „Fizetések stb." alrovatain kitüntetett 444 K 34 f hiteltúllépés a napidíjaknál fordult elő és onnan ered, hogy a háború folytán katonai szolgálatra bevonult napidíjasok és napibéres szolgák helyett új munkaerők felfogadása vált szükségessé, ezenfelül a munkaerőkben való örökös változás és a rendikívüli időben teljesített munkák díjazása is hozzájárult a túlkiadás előidézéséhez. Az ugyanezen rovat 7. „Családi pótlékok" alrovatán kimutatott 100 K újabb túlkiadás onnan ered, hogy azoknak a családtagoknak a száma, akik után a kormányzóság alkalmazottai az 1912. évi XXXV. t.-c. alapján családi pótlékra igényt tarthatnak, időközben növekedett. Képvh. iromány. 1910—1915. LVII. kötet. 18
