Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1335. Törvényjavaslat Felséges IV. Károly úrnak Magyarország s Horvát-,Szlavon- és Dalmátországok királyává avatásáról és koronázásáról

1335. szám. 73 1335.! szám. Törvényjavaslat Felséges IV. Károly úrnak Magyarország s Horvát-, Szlavonés Dalmátországok királyává avatásáról és koronázásáról. Miután dicsőségesen uralkodott Felséges I. Ferencz József urat, Ausztria Császárát és Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországoknak Apostoli Királyát a mindenható Isten kifürkészhetetlen végzése elszólította az élők sorából, miután továbbá mindazok, akik az 1723. évi 1. és 2. törvénycikkek által megállapított öröklési rend szerint előbb következő közvetlen trónvárományosok voltak, még Felséges I. Ferencz József Császár és Király életében elhaláloztak; névszerint Fenséges Rudolf úr, osztrák császári herceg s főherceg és magyar királyi herceg, néhai Ferencz József Császár ós Király egyetlen fia, akinek trónöröklósre hivatott finemű egyenes leszármazói nem voltak, — úgyszintén néhai Ferencz József Császár és Királynak Rudolf trónörökös halála után életben maradt legidősebb testvéröccse Fenséges Károly Lajos úr, osztrák császári herceg s főherceg és magyar királyi herceg, — végül pedig ennek elsőszülött fia Fenséges Ferencz Ferdinánd úr, osztrák császári herceg s főherceg és magyar királyi herceg, aki trónöröklésre hivatott egyenes leszármazók hátrahagyása nélkül költözött el az életből: mindezeknél fogva, miután Fenséges Ottó úr, osztrák császári herceg s főherceg és magyar királyi herceg, Fenséges Károly Lajos úrnak másodszülött fia, még Fenséges bátyjának, Ferencz Ferdinánd úrnak életében elhalálozott, a fentidézett 1723. évi 1. és 2. törvénycikkek által megállapított öröklési rend szerint Magyarország s Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokban a királyi trón Felséges IV. Károly úrra, fenttisztelt Fenséges Ottó úr elsőszülött fiára szállott, aki az uralkodást, mint törvényesen jogosult örökös tettleg át is vette. Magyarország és társországainak országgyűlésen egybegyűlt főrendéi és képviselői szemük előtt tartván a fent említett törvénycikkeknek tartalmát, hódolati köteles hűsegüknél fogva, legkegyelmesebb Urukat IV. Károly ő Felségét a következő törvénycikkben foglalt kegyelmes koronázási hitlevelének kiadása után, s az alább szintén beiktatott koronázási esküjének letétele mellett, a mindenható Isten segítségül hivásával egy1 Képv. iromány. 1910—1915. LVI. kötet. _ 10